Mit értünk – jogos – önhatalom alatt a Ptk. szabályai szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.09.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. (Ez a tilos önhatalom.)

A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

A birtokvédelem egyik önálló eszköze tehát az önhatalom. 

A Ptk. alapján a tilos önhatalom (azaz birtokháborítás) ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet. 

Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében azonban önhatalommal csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az önhatalom gyakorlásának lehetőségét, a korábbi szabályozással egyezően, a Ptk. csak szűk körben ismeri el. A birtoksértő magatartás elhárítása érdekében az erőszak alkalmazását is magában foglaló önhatalom gyakorlását a szükséges mértéket meg nem haladó mértékben a Ptk. jogosnak fogadja el, és jogszerűnek tekinti a birtok visszaszerzése érdekében is az önhatalmat, de csak annyiban, amennyiben az állami birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelem meghiúsulását eredményezné. 

A jogalkotó szerint az önhatalom jogosságának ennél szélesebb körben való elfogadása veszélyeztetné a jogsértések következményének meghatározására és végrehajtására is kiterjedő állami monopóliumot, így a jogállamiság egyik kritériumával lenne összeegyeztethetetlen. 

Az önhatalom útján való igazságtétel tehát csak kivételes esetekben engedhető át a magánjogi jogviszonyok alanyainak.

Az önhatalom nem feltétlenül jelenti a dolog visszavételét; állhat a birtoksértő feltartóztatásában vagy a birtoksértés bármely eszközzel való megakadályozásában is, így a jogos önhatalom ezért jellemzően a birtoksértő aktus idejére korlátozódik. 

Az önhatalom gyakorlásával a birtokos ingó dolog esetén megakadályozhatja a dolog elvételét, továbbá azt, aki a dolgot elvette, vagy akinek a dolgot a birtoksértő átadta, üldözőbe veheti, és ha az üldözés során nincs mód állami eszköz igénybevételére, a dolgot maga is visszaveheti. 

Ingatlan birtokának megsértése esetén a birtokos önhatalommal elháríthatja a birtoksértő magatartást, illetőleg azt, aki őt a birtokától tilos önhatalommal megfosztotta, a megfosztás után azonnal kivetheti a birtokból, és visszafoglalhatja a birtokát, eközben azonban nem lépheti túl a birtoksértés megszüntetéséhez szükséges mértéket.

Fontos, hogy a felek az önhatalmat csak a törvény által megengedett keretek között és mértékben vehetik igénybe, és az önhatalom gyakorlása, még ha jogos is, nem válhat az igazságszolgáltatás eszközévé. 

Ebből következik, hogy a felek szerződési szabadsága sem terjed ki arra, hogy a birtokláshoz való jogosultság hiányának vagy megszűnésének esetére feljogosítsák a birtoklásra jogosult felet az önhatalom meghatározott módon való gyakorlására. 

A Ptk. tehát biztosítja az igazságszolgáltatás állami monopóliumát, amely szerint a jogok érvényesítése bírói útra tartozik, és ettől csak törvényi rendelkezés térhet el. Ennek megfelelően az önhatalom gyakorlásának a lehetőségét a törvényben meghatározott kereteken túl is kiterjesztő szerződéses megállapodás jogszabályba ütközik, és ezért semmis. A jogos önhatalom törvényben rögzített korlátainak túllépése jellemzően büntető törvénykönyvi tényállást is megvalósíthat; ez általában az önbíráskodás. 

A birtoksértés megakadályozása érdekében gyakorolt önhatalom jogszerűségének elsődleges tesztje a birtok megvédéséhez szükséges mérték, a már megvalósult birtoksértés esetén pedig az, hogy a birtokvédelmi eljárások időtényezője meghiúsítaná-e a birtokvédelmet. 

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a birtokvédelem jegyzői vagy bírói útjának igénybevétele a birtoksértő állapot megszüntetését csak késleltetné, de a birtokvédelmet nem hiúsítaná meg, az önhatalom jogszerűen nem vehető igénybe.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja