Mit jelent a kegyeleti jog a Ptk. szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.03.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre.

Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekezdés]

A természetes személy jogképessége halálával megszűnik. A nem létező személynek jogai, így természetesen személyiségi jogai sem lehetnek. A magyar polgári jog (szemben egyes külföldi jogokkal, amelyek a halott ember személyiségi jogát is elismerik) ezt a dogmatikai-logikai következtetést konzekvensen elfogadja. Az elhunyt személy emléke is megsérthető azonban, a kegyeleti jogként felfogott jogi védelem megadása indokolt tehát. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Visszautasíthatja-e a webshop a megrendelésünk teljesítését?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Ptk. a kegyeleti jogot ugyanakkor a nevesített személyiségi jogok között szerepelteti, ezzel is érzékeltetve a kegyeleti jog szerves kapcsolódását a személyiségi jogok rendszeréhez.

Az elhunyt személy emléke számos formában sérthető meg. Elképzelhető ez minden olyan magatartással, amely a halott életében az illető személyiségi jogait sértené meg, feltéve, hogy a konkrét jog a halott vonatkozásában egyáltalán értelmezhető. Így előfordulhat a halott jó hírnevének, becsületének megsértése, képmásával, magántitkával, személyi adatával való visszaélés stb. A Ptk. valójában úgy értelmezi a kegyeleti jogot, mintha az a túlélők személyiségi joga volna, amely halottjuk emlékének megőrzéséhez fűződik. 

Az elhunyt személy emlékének megsértése miatt a Ptk. szerint is bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, valamint az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (örökös, hagyományos). A Ptk. a kegyeleti jog sérelme esetén a személyiségi jogok megsértése miatt megállapított szankciókat biztosítja a jogosultak részére. Így a jogosult kérheti

  • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  • azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
  • azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A fenti felróhatóságtól független szankciók mellett nincs kizárva az sem, hogy a jogosult sérelemdíjra vagy kártérítésre tartson igényt a kegyeleti jog megsértése miatt.   

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja