Mit jelent a kegyeleti jog a Ptk. szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.03.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre.

Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekezdés]

A természetes személy jogképessége halálával megszűnik. A nem létező személynek jogai, így természetesen személyiségi jogai sem lehetnek. A magyar polgári jog (szemben egyes külföldi jogokkal, amelyek a halott ember személyiségi jogát is elismerik) ezt a dogmatikai-logikai következtetést konzekvensen elfogadja. Az elhunyt személy emléke is megsérthető azonban, a kegyeleti jogként felfogott jogi védelem megadása indokolt tehát. 

A Ptk. a kegyeleti jogot ugyanakkor a nevesített személyiségi jogok között szerepelteti, ezzel is érzékeltetve a kegyeleti jog szerves kapcsolódását a személyiségi jogok rendszeréhez.

Az elhunyt személy emléke számos formában sérthető meg. Elképzelhető ez minden olyan magatartással, amely a halott életében az illető személyiségi jogait sértené meg, feltéve, hogy a konkrét jog a halott vonatkozásában egyáltalán értelmezhető. Így előfordulhat a halott jó hírnevének, becsületének megsértése, képmásával, magántitkával, személyi adatával való visszaélés stb. A Ptk. valójában úgy értelmezi a kegyeleti jogot, mintha az a túlélők személyiségi joga volna, amely halottjuk emlékének megőrzéséhez fűződik. 

Az elhunyt személy emlékének megsértése miatt a Ptk. szerint is bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, valamint az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (örökös, hagyományos). A Ptk. a kegyeleti jog sérelme esetén a személyiségi jogok megsértése miatt megállapított szankciókat biztosítja a jogosultak részére. Így a jogosult kérheti

• a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
• a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
• azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A fenti felróhatóságtól független szankciók mellett nincs kizárva az sem, hogy a jogosult sérelemdíjra vagy kártérítésre tartson igényt a kegyeleti jog megsértése miatt.   

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.