Módosítások a hulladéktörvényben IV. – Intézkedések, megoldások a hulladékhierarchia érvényesítése során

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.05.13 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunk következő részében – némileg kapcsolódva az alapelvekhez – a hulladékhierarchia érvényesítésével kapcsolatos új intézményeket, ösztönző rendszereket mutatjuk be.

A hulladékhierarchia meghatározása nem új keletű, hiszen a hulladéktörvény korábban is tartalmazta, a módosítás azonban gazdasági és egyéb olyan intézkedéseket társít hozzá, amelyek elősegítik annak alkalmazását, érvényre juttatását.

Tényleg csak a rend kedvéért ismertetjük magát a hulladékhierarchiát.

A hulladékhierarchia szerint a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:

1. a hulladékképződés megelőzése,
2. a hulladék újrahasználatra való előkészítése,
3. a hulladék újrafeldolgozása,
4. a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint
5. a hulladék ártalmatlanítása.

A hulladéktörvény ugyanakkor bevezet olyan gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve azokkal egyenértékű megoldásokat, amelyek a hulladékhierarchia alkalmazását szolgálják.

Ezen új intézkedések, megoldások – melyet a hulladéktörvény a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközöknek és egyéb intézkedéseknek minősít – a következők (látható, hogy az ösztönzők elsősorban pénzügyi jellegűek):

• a hulladéklerakásra és hulladékégetésre kivetett díjak és korlátozások, amelyek a hulladék képződésének megelőzésére és újrafeldolgozására ösztönöznek oly módon, hogy a hulladéklerakás váljon a legkevésbé alkalmazandó hulladékkezelési eszközzé;

• a hulladékbirtokos által kezelésre átadott hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszerek, amelyek a képződő hulladék tényleges mennyiségét mérséklik, továbbá az újrafeldolgozható hulladék képződésének helyén történő elkülönített gyűjtésre és a vegyes hulladék csökkentésére ösztönöznek;

• pénzügyi ösztönzők a termékek, különösen az élelmiszerek adományozására;

• hulladékfajtára és -típusra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint ezen rendszerek eredményességét, költséghatékonyságát és irányítását javító intézkedések;

• betétdíjas rendszerek és egyéb, a használt termékek és anyagok hatékony gyűjtését ösztönző intézkedések;

• a hulladékgazdálkodási infrastruktúrához igazodó, így különösen az Európai Unió pénzügyi alapjain keresztül finanszírozott beruházástervezés;

• a fenntartható fejlődés szempontú közbeszerzés megteremtése a hulladékgazdálkodás javítása és az újrafeldolgozott termékek vagy anyagok felhasználásának ösztönzése érdekében;

• a hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások fokozatos kivezetése;

• pénzügyi intézkedések vagy egyéb eszközök alkalmazása az újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott termékek és anyagok felhasználásának ösztönzése céljából;

• a fejlett újrafeldolgozási technológiákra és újragyártásra irányuló kutatás és innováció támogatása;

• a hulladékkezelés terén elérhető legjobb technikák alkalmazása;

• gazdasági ösztönzők megteremtése az önkormányzatok számára, így különösen a hulladékképződés megelőzése és az elkülönített gyűjtési rendszerek ösztönzése érdekében, elkerülve a hulladéklerakás és hulladékégetés támogatását;

• lakossági szemléletformáló kampányok, így különösen az elkülönített gyűjtés, a hulladékképződés megelőzése és az elhagyott hulladék csökkentése terén, valamint e témák beépítése az oktatásba és nevelésbe;

• a hulladékgazdálkodás hatósági és igazgatási rendszerének koordinációja, különösen az informatikai rendszerek és eszközök segítségével;

• a hulladékgazdálkodásban közreműködők közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása, valamint az önkéntes megállapodások és a hulladékról szóló vállalati jelentések ösztönzése.

Ezen ösztönzők március 1-jétől már alkalmazhatók, így várhatóan a gyakorlatban is találkozni fogunk jónéhánnyal.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.