Módosítások a hulladéktörvényben XI. – Néhány gondolat a kiterjesztett gyártói felelősségről

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.11.25 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért.

A kiterjesztett gyártói felelősség elve széles körű kötelezettségeket ró a gyártókra.

Ezen elv alapján a gyártó felelős

1. a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint
2. a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az ezen tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják.

Fontos és hangsúlyos elem tehát a gyártók pénzügyi felelőssége.

A hulladéktörvény ezen túlmenően számos előírást fogalmaz meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozóan.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek – egyebek mellett –

a) meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,

b) jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék – típus és fajta szerinti – összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,

c) azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,

d) gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.

A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók pénzügyi hozzájárulást fizetnek meghatározott szempontok alapján.

A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos részletes szabályokat egy későbbi kormányrendelet fogja tartalmazni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.