Munkavállalói kártérítési felelősség – felelősség a leltárhiányért

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.12.05 | Munkajog

Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent.

A leltárhiányért való felelősség feltétele

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a leltárhiányért fennálló felelősség speciális felelősségi forma, önmagában az a tény, hogy a munkavállaló raktárkészletet kezel, nem jelenti azt, hogy egy esetleges leltárhiány esetén a leltárfelelősség szabályai szerint a vétkességre tekintet nélkül felel.

A leltárhiányért való felelősség feltétele (i) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, (ii) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, (iii) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá (iv) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

A megőrzési felelősséghez képest a leltárfelelősség speciális, mert a megőrzési felelősség bármely munkakör esetében felmerülhet, a leltárfelelősség viszont bizonyos speciális munkakörökhöz (áru forgalmazása, készletezése) kapcsolódik.

A leltárhiány

A fenti feltételek közül talán kettő olyan van, amely bővebb magyarázatra szorul. Az egyik maga a leltárhiány fogalma: „a leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány”.

A definíció alapján egyértelmű, hogy leltárhiányról csak akkor lehet beszélni, ha a hiány oka ismeretlen. Ha a hiány oka ismert, vagy akár később azzá válik, akkor az egyéb felelősségi szabályok alapján lehet csak helye kártérítésnek. Ennek alapján nem terjed ki a leltárfelelősség az olyan külső elháríthatatlan okokra, mint a tűz, vagy a harmadik személy által elkövetett bűncselekmény (tipikusan lopás). A hiány okának bizonyítása a munkavállalót terheli, hiszen ebben az esetben mentesülhet az objektív felelősség alól.

A leltárfelelősségi megállapodás

A leltárfelelősség fennállásának feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló között írásbeli megállapodás jöjjön létre. A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik, ez a megállapodás minimális, de legfontosabb eleme.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban mondhatja fel. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

A felelősség mértéke

A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló – a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a leltárhiány teljes összegéért felel.  

A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

Fontos azonban, hogy a felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának közlését követő napon kezdődik.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.