Munkavállalói kártérítési felelősség II. – Megőrzési felelősség

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.10.31 | Munkajog

Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

A megőrzési felelősség esetei

A megőrzési felelősség a munkavállaló általános kártérítési felelősségéhez képest speciális felelősségi forma: független a munkavállaló vétkességétől. A megőrzési felelősség három formáját ismeri a munkajog:

• az általános megőrzési felelősséget,
• a pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelősségét és
• a leltárfelelősséget.

Cikkünk a megőrzési felelősség első két formáját fedi le, figyelemmel a leltárfelelősség eltérő és speciális szabályaira (amelyet külön cikk keretében fogunk ismertetni).

Általános megőrzési felelősség

Az általános megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

Az átadott vagy átvett dolog szinte bármi lehet, ami a munkavégzéshez kapcsolódik (ami a munkaviszony teljesítéséhez kapcsolódik), de tipikusan ilyen a munkavégzéshez átadott eszközök köre vagy a munkavállalóra bízott pénz.

A megőrzési felelősség fenti formáját azért nevezik általános megőrzési felelősségnek, mert nem munkakörhöz kötött, alapvetően bármely munkavállaló esetében fennállhat.

Lényeges szabály, hogy a munkavállalót ez a kártérítési forma vétkességre tekintet nélkül terheli, a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

Lényeges azonban, hogy ez a szigorú felelősség csak a jogszabályban meghatározott feltételek maradéktalan teljesülése esetén állhat fenn:

• a dolgot visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel adták át a munkavállalónak;
• a munkavállaló a dolgot igazoltan átvette (tipikusan átadás-átvételi jegyzőkönyv, átvételi elismervény aláírása);
• a dolgot a munkavállaló állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli.

Ha a fenti feltételek közül bármelyik nem teljesül, úgy a megőrzési felelősség szabályai szerint nem lehet követelni a munkavállalótól, hogy a kárt megtérítése. Persze ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló esetleges vétkes magatartására visszavezethető kár esetén az általános kártérítési szabályok szerint ne lehetne a munkavállalótól a kár megtérítését követelni.

Lényeges, hogy a megőrzési felelősség a hiányért áll fenn, tehát ha az átadott dolog (például munkaeszköz) megrongálódik, akkor az általános szabályok szerint tudja kimenteni magát a munkavállaló: ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelőssége

A pénztárosok, a pénz- és értékkezelők őrzési felelőssége a megőrzési felelősség egy speciális esete.

A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében, azonban a további két feltételnek ebben az esetben is teljesülnie kell: a pénzt, értékpapírt és egyéb értéktárgyat visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel adták át a munkavállalónak és azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.