Munkaviszony mellett vállalkoznék. Lehetséges-e?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.08.15 | Munkajog

Gyakori eset a munkaviszony mellett folytatott önálló vállalkozási tevékenység megkezdése, gazdasági társaság alapítása, amellyel összefüggésben ugyanakkor tekintettel kell lenni az irányadó szabályokra is. Jelen cikkünkben általános jelleggel a munkaviszony mellett folytatott vállalkozási tevékenységre irányadó szabályokat ismertetjük.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) konkrét módon nem nevesíti, hogy a munkavállalónak kötelezően tájékoztatnia kellene a munkáltatót vállalkozás megkezdéséről vagy gazdasági társaság alapításáról.

Az Mt. 8. § (1) bekezdése szerinti klauzula szerint ugyanakkor általános korlát, hogy munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné.

Az Mt. szerinti együttműködési kötelezettségből és abból eredően, hogy a fentiek szerinti munkáltatói gazdasági érdek nem sérülhet a munkavállaló magatartása által, a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, amennyiben olyan tevékenységet végzését kezdi meg, amely a munkáltató gazdasági érdekeivel ütközhet.

Gazdasági társaság alapítása és vállalkozása folytatása esetén általános jelleggel kötelező bejelentési kötelezettsége tehát a munkavállalónak a munkáltató felé nincs. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből eredően, a munkaviszonyt érintő és a munkáltató gazdasági érdekeit érintő tényekről viszont köteles tájékoztatni a munkáltatót.

További korlát a vezető állású munkavállalók esetén merül fel. Az Mt. a vezető állású munkavállalók esetén korlátozza a munkaviszony mellett létesíthető egyéb jogviszonyokat, tevékenységeket vagy gazdasági társaságban való részesedés szerzését, generálisan ugyanakkor vállalkozási tevékenység folytatását a munkaviszony mellett szintúgy nem tiltja.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Azoknál a munkavállalóknál, akik nem minősülnek vezető állású munkavállalónak és a munkaszerződés, vagy munkáltatói belső szabályzat sem tartalmaz további jogviszony létesítésére vonatkozó munkáltató általi tiltást, a munkaviszonyon kívüli vállalkozási tevékenység végzése, gazdasági társaságban való részesedés megszerzése tehát nem tiltott.

A vállalkozásokhoz való alapjog alapján mindenki dönthet arról, hogy önállóan vesz részt a jogügyleti és a piaci forgalomban vagy önállótlan munkavégzést folytat munkajogviszony keretében. Amennyiben az utóbbit választja, vagy nincs arra mód, hogy önálló vállalkozóként tevékenykedjen, tekintettel kell lennie a munkáltató gazdasági érdekeire is.

Fontos szem előtt tartani azonban, hogy a gazdasági érdeket akár az is sértheti, ha a munkavállaló olyan további munkajogviszonyt létesít vagy gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége kívül esik az esetleges tiltó rendelkezésen, a tevékenység végzése ugyanakkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit mégis sérti. Célszerű tehát minden körülményt vizsgálni a jogszerű eljárás érdekében.

Bírósági gyakorlat alapján a munkavállaló nem jogosult például a munkáltató tudta és beleegyezése nélkül olyan gazdasági társaságot alapítani, melynek részben tulajdonosává is válik, és amely társaság gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit.

Ha kétség vagy vita merülne fel a felek között e körben, úgy javasolt egyeztetést kezdeményezni és amennyiben van lehetőség konszenzusra, úgy célszerű megállapodást kötni, amelyben rögzítésre kerülhet a munkáltató általi tevékenységhez való hozzájárulás, de annak korlátai is. Ha a munkáltató álláspontja alapján a munkavállaló magatartása a fenti klauzulába ütközhet, úgy javasolt az érintett munkavállalót írásban tájékoztatni tevékenysége folytatásának hatásáról, a munkáltató gazdasági érdekeire való tekintettel, és figyelmeztetni őt az esetleges munkajogi szankciókra és következményekre.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja