Ne írjuk be a teljes vételárat az adásvételi szerződésbe! Jó ötlet ez?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2022.03.10 | Ingatlan

Sok ingatlanértékesítés során merül fel akár a felek, akár tanácsadóik javaslatára az a veszélyes és jogszerűtlen ötlet a hétköznapokban, hogy a felek a valós vételárat eltitkolva, annál alacsonyabb összeget megjelölve a szerződésben próbáljanak illetéket, személyi jövedelemadót „spórolni”, pontosabban illeték- vagy adóalapot eltitkolni. 

Ezt az utat követték a felek abban az ügyben is, amely kapcsán végül a Kúria mondta ki az ítéletet (BH 2020.6.166, Bfv. II. 1.207/2019.), és állapította meg a felek és a közreműködők bűnösségét.

A bíróságok által vizsgált konkrét ügyben a tulajdonos megbízott egy ingatlanközvetítőt azzal, hogy értékesítse a lakását. A vevővel végül abban állapodtak meg, hogy több mint hatmillió forinttal kisebb összeget rögzítenek az adásvételi szerződésben, mint a valós vételár, feltételezhetően azért, hogy ezzel „optimalizálják” illeték- és adófizetési kötelezettségüket. A megbízott ügyvéd a felektől kapott meghatalmazás alapján eljárva benyújtotta a bejegyzési kérelmet és az adásvételi szerződést a földhivatalhoz a vevő tulajdonjogának bejegyzése érdekében. A felek között vita alakult ki a vételár megfizetése kapcsán, és ez vezetett ahhoz, hogy a hatóságok vizsgálni kezdték az ügylet körülményeit.

A hosszadalmas büntetőeljárás során a bíróság azt állapította meg, hogy az a szerződő fél, aki az ingatlan-adásvételi szerződésben a vételárat nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és felkérésére az erről tudó, eljáró ügyvéd a szerződést a földhivatalhoz benyújtja, felbujtóként elköveti a magánokirat-hamisítás vétségét.

Ezen ügyben a bíróság által megállapított tényállás szerint az eljáró ügyvéd is tudta, hogy nem a valós vételárat rögzítették a felek a szerződésben, és így az ügyvéd tudatosan valótlan tartalmú szerződés elkészítésében működött közre.

A Kúria azt is rögzítette, hogy az eljáró ügyvéd tettesként követte el a magánokirat-hamisítás vétségét, amikor a valótlan tartalmú okirat az illetékes földhivatalhoz benyújtásra került, és ezzel a bűncselekmény befejezetté vált.

Más ügyben a bíróság a magánokirat-hamisítás mellett a szerződő felek által elkövetett költségvetési csalás bűncselekmény elkövetését állapította meg akkor, amikor a valósnál alacsonyabb, fiktív vételárat rögzítettek a felek az adásvételi szerződésekben.

A fentiek azt igazolják, hogy nem szabad azokra hallgatni, akik bármely ok miatt a vételár eltitkolását, a szerződésben valótlan vételár rögzítését javasolják, mert ez a megoldás a szerződő felek és a közreműködők büntetőjogi felelősségét is megalapozhatja. 

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.