Néhány aktualitás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a hulladéktörvényben

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.12.08 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint.

A környezetvédelmi törvény módosítása

A módosításba bekerült, miszerint a környezethasználat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat véglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható.

Ha ezen típusú környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozattal, környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.

A módosítás lényege, hogy a jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, valamint a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni.

Kizárásra került továbbá a figyelmeztetés alkalmazása az egységes környezethasználati engedély nélkül vagy az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén.

A természetvédelmi törvény módosítása

A természet védelméről szóló törvény módosítása alapján egyértelműen meghatározásra kerül, hogy természetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor akkor is, ha valaki Natura 2000 terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja vagy abban kárt okoz.

A módosítást megelőzően a Natura 2000 területre vonatkozó szankció nem volt benne a törvényben.

A hulladéktörvény módosítása

Amint arra több korábbi cikkben utaltunk, a hulladékgazdálkodási tevékenység alapja az engedély. Vannak azonban kivétel esetek, amikor a tevékenységet engedély hiányában is lehet végezni. Ez az esetkör bővült most azzal, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m³ mennyiségű, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe engedély nélkül is szállíthatja.

Mindez természetesen nem érinti a hulladékgazdálkodási hatósági eljárás lefolytatásának kötelezettségét; az intézkedés kizárólag a hatékony és gyors elszállítást biztosítja, ha arra a hatóságnak lehetősége van.

A hulladéktörvény további módosítása szerint a hulladékgazdálkodási bírság mellett az egyéb pénzköveteléseket (például a meg nem fizetett felügyeleti díjat, a végrehajtás során kiszabott pénzbírságot, az eljárási bírságot is) az adóhatóság hajtja végre. Ugyanakkor a törvény módosításával a hulladékgazdálkodási hatóságnak lehetősége lesz a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére részletfizetést engedélyezni.

A hulladékgazdálkodási hatóság gyakorlata alapján javasolt volt továbbá visszahelyezni bizonyos, korábban a törvényben szerepelt kötelezésekre vonatkozó előírásokat. A módosítás szerint a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladéktörvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt kötelezi:

1. a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha a jogszabályban vagy hatóság határozatában foglalt előírásokat az eljárás alá vont jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy megszegi, teljesítésüket elmulasztja, vagy a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja;
2. a környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;
3. környezetszennyezés esetében olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

A módosításokat 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.