Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! Titok-e a munkabér?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.05.17 | Munkajog

Egyesek szerint kifejezetten rombolja a munkahelyi légkört és bérfeszültséget okoz, ha a kollégák tudnak egymás fizetéséről. Szinte minden munkahelyen előfordult már, hogy a HR-es kikotyogta a nemrég felvett fiatal kolléga munkabérét. A pletyka ilyen esetben futótűzként szokott terjedni arról, hogy az új munkatárs magasabb fizetést kap, mint a vele egy szinten, de régebben dolgozó többi kolléga, és már ki is alakult a feszült légkör, a munkáltató meg a haját tépi.

A munkabérek nyilvánosságra hozatala azonban nemcsak a munkahelyi morált érintheti hátrányosan, hanem a munkaerőpiacon magát a munkáltatót is lényegesen hátrányosabb helyzetbe hozza, mivel a konkurens munkáltató az ilyen információk birtokában sokkal magabiztosabban tud az aktuálisnál csábítóbb álláslehetőséget kínálni a „hűtlen” munkavállalónak.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. A Polgári Törvénykönyv definiálja az üzleti titok fogalmát, melynek a részletezésétől eltekintve elmondhatjuk, hogy a jogalkalmazói gyakorlatban az az egyhangú álláspont alakult ki, hogy a munkabérre vonatkozó információ üzleti titoknak minősül.

Erre tekintettel a munkabér kifecsegésének a megakadályozására sok munkáltató már a munkaszerződésben kiköti, hogy a munkabérről információt adni harmadik személy részére – beleértve kifejezetten a munkatársakat is – tilos, vagy azt, hogy a munkavállaló köteles munkabéréről és az egyéb, a munkaviszonnyal összefüggő juttatások mértékéről és köréről minden adatot titokként megőrizni.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

De vajon jogszerűen tilthatja-e meg a munkáltató, hogy a munkavállaló információkat osszon meg a munkatársaival a munkabéréről? És mi a helyzet a munkavállalóval, ha neki ugyanolyan jogos gazdasági érdeke fűződik annak nyilvánosságra hozatalához, mondjuk egy állásinterjú során?

Leegyszerűsítjük a kérdést: ki a titokgazda? A munkáltató vagy a munkavállaló? Hát mindkettő!

A munkáltató oldaláról nézve a kérdést, az egyértelmű, hogy a munkáltatónak gazdasági érdeke fűződik a bérek titokban tartásához, emellett a Munka Törvénykönyve is rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.

Ezzel szemben, a munkavállaló ugyanúgy titokgazdának minősül a saját munkabérére vonatkozó információk vonatkozásában, és a gyakorlatban megtörténhet, hogy annak nyilvánosságra hozatalához legalább ugyanakkora, ha nem nagyobb jogos gazdasági érdeke fűződik, mint amilyen a munkáltatónak van.

Egy 2012-es ítéletben a bíróság kimondta, hogy „a munkavállalók a bérezésük, bónuszaik, cafetériájuk vonatkozásában maguk is titokgazdának minősülnek, tehát a saját magukra vonatkozó adatok vonatkozásában nem tekinthetők jogosulatlan személyeknek”. Az üzleti titoksértésnek ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a Polgári Törvénykönyv alapján, hogy a nyilvánosságra hozatal illetéktelen személy által történjen, a munkavállaló viszont ‒ a saját munkabére vonatkozásában ‒ nyilvánvalóan nem tekinthető illetéktelen személynek.

Ebből egyenesen az következik, hogy amellett, hogy a munkáltatónak is jogos érdeke fűződhet a munkabérek titokban tartásához, attól még a munkavállalók a saját munkabérükre vonatkozó adatokkal, tényekkel, információkkal szabadon rendelkezhetnek, így akár nyilvánosságra is hozhatják.

A munkáltató és a munkavállaló tehát gyakorlatilag közös titokgazdának minősülnek… De mégis, melyik oldal az erősebb?

Ezt a kérdést nem lehet ilyen fehéren-feketén megítélni, ugyanis a jelenlegi szabályozásban a munkabérre vonatkozó információval való rendelkezés problematikája nincs még kellően tisztázva, és egységes bírósági gyakorlat sem áll a rendelkezésünkre.

Ezért mindkét fél számára ajánlott, hogy a munkabérre vonatkozó információval csak oly módon rendelkezzen, hogy az ne irányuljon a másik fél jogos érdekeinek csorbítására.

Végezetül visszakanyarodunk a korábbi kérdéshez. A munkáltató rendelkezhet-e a munkaszerződésben arról, hogy a munkavállalónak kötelessége titokban tartani a munkabérét?

Álláspontunk szerint, mivel a Munka Törvénykönyve alapján a munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el, egy olyan általános jellegű tiltás, ami nem teszi lehetővé egyedi helyzetekben (pl. egy állásinterjún a bértárgyalás során) a munkavállaló számára a munkabére nyilvánosságra hozatalát, jogellenesnek tekintendő.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja