Növelhetem az ingatlanom területét a szomszéd telkének régóta általam művelt részével? Lehet, hogy igen! – Az ingatlanrész elbirtoklásának egyes kérdései

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.11.22 | Ingatlan

Több tévhit alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy mi a követendő eljárás abban az esetben, amennyiben az elbirtoklás feltételei az érintett ingatlannak csak egy részére állnak fenn.

Ezek a tévhitek a Ptk. azon előírásán alapulnak, mely szerint ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Az ezen alapuló legelterjedtebb feltevés szerint, amennyiben az elbirtoklással érintett terület nem alkalmas arra, hogy önálló telekként bejegyezhető legyen, akkor az elbirtoklás kizárt.

Azonban ez koránt sincs így.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A föld megoszthatóságának feltételként való előírása nem azt jelenti ugyanis, hogy csak önállóan kialakítható ingatlant lehet elbirtokolni. Ez a rendelkezés mindössze azt akadályozza meg, hogy az elbirtoklás útján olyan ingatlan(ok) jöhessen(ek) létre, amely(ek) egyébként nem felel(nek) meg a telekalakítási szabályoknak.

Erre tekintettel a szomszéd telekből is elbirtokolható olyan rész, amely telekalakítással a másik ingatlanhoz kapcsolható, amennyiben ennek eredményeként a területében csökkentett fennmaradó ingatlan egyébként önálló ingatlanként kialakítható marad (nem csökken például ennek eredményeként a területe a telekalakítási szabályokban előírt minimális területnagyság alá, vagy nem szűnik meg a kapcsolódása közúthoz).

Ezért, ha csak az ingatlan egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, az elbirtoklással való tulajdonszerzésnek előkérdése lesz annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az elbirtoklással érintett ingatlanrész önálló telekalakítással önálló ingatlanként kialakítható-e, és így az ingatlan-nyilvántartásba felvehető-e, vagy a telekhatárok módosításával (telekhatár-rendezés) az elbirtokló – jellemzően szomszédos – ingatlanához csatolható-e.

A bíróság ezért ilyen esetben a jogvita során az elbirtoklással való tulajdonszerzés megállapítása előtt – ha a föld egy részének elbirtoklásáról van szó – elvi telekalakítási engedélyt szerez be, és csak akkor állapítja meg az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az építésügyi szabályok alapján a telekalakítás lehetséges.

Amennyiben pedig az a ritka eset áll elő, hogy a felek között konszenzus jött létre az elbirtoklás tekintetében, az elbirtoklási megállapodás mellé javasolt beszerezni az elvi telekalakítási engedélyt.

Ne dobjunk el tehát 15 évnyi munkát, ha nem muszáj!

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja