Ön felelős ügyvezető? Csúnyán ráfizet, ha nem! I.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.08.16 | Cégjog

Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak.

Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik személyek irányában ügyvezetőként eljárva okozott károkért is, bizonyos esetekben pedig az ügyvezetők büntetőjogi felelősséggel is tartoznak.

Háromrészes cikksorozatunk első részében az ügyvezető társasággal szembeni felelősségét, a másodikban az ügyvezető harmadik személlyel szemben fennálló felelősségét, míg a harmadik részben az ügyvezető esetleges büntetőjogi felelősségét vesszük górcső alá.

A főszabály értelmében az ügyvezető az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Nem mindegy azonban, hogy az ügyvezető az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el, tekintettel arra, hogy a két jogviszony eltérő felelősségi rendszerrel rendelkezik.

Amennyiben az ügyvezető munkaviszonyban áll a céggel, akkor a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti vezető állású munkavállalónak minősül, akinek a polgári jogi felelősségére az Mt.-nek a vezető állású munkavállalóra vonatkozó külön szabályai az irányadók. A vezető állású munkavállalóra is igaz ugyan az az alapvető Mt.-s felelősségi szabály, hogy a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltatónak, tehát a társaságnak megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

De míg egy „sima” munkavállalónál a kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a négyhavi (illetve kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetében legfeljebb a nyolchavi) távolléti díjának az összegét, vezető állású munkavállalónál ilyen enyhítés nincsen: ő gondatlan károkozás esetén is, csakúgy, mint szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetében, a teljes kárért felel (ettől persze a felek a munkaszerződésben eltérhetnek).

Rá is irányadó viszont, hogy azt a kárt nem kell megtérítenie, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Amennyiben pedig az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetési tevékenységét, felelősségére a Ptk. szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek alapján, ha az ügyvezető tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt megtéríteni. Csak úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Szándékos károkozásnál ebben az esetben is a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, ezen kívül azonban a kártérítés mértéke korlátozott: a társaság vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt csak abban a mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a cég igazolni tudja, hogy a kár mint az ügyvezető kötelezettségszegésének következménye az adott ügyvezetői tevékenység kifejtése időpontjában az ügyvezető számára előrelátható volt. Itt is megvan persze a lehetőség, hogy a felek eltérően állapodjanak meg.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja