Reorganizáció vagy felszámolás – avagy miért előnyösebb csődegyezséget kötni?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.11.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A mai gazdasági helyzetben könnyen előfordulhat, hogy egy vállalkozás likviditása átmenetileg hiányos, ezáltal a gazdasági társaság nem képes az esedékes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Abban az esetben viszont, ha kap egy kis fizetési haladékot, esélyt kap arra, hogy kifizesse minden fennálló tartozását a hitelezői felé. Ilyen fizetési haladékot tud biztosítani az adós társaság elleni csődeljárás, amelynek az eredménye az adós és a hitelezők közötti egyezség létrejötte lehet. Jelen cikkünkben a csődeljárást lezáró egyezségre vonatkozó általános szabályokról és az egyezség hasznáról kívánunk röviden értekezni.

A csődeljárás szabályairól az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezik, amely szerint a csődeljárás lényege, hogy a tartozását esedékességre meg nem fizető adós gazdálkodó szervezet kérelmére fizetési haladékot kap annak érdekében, hogy annak időtartama alatt hitelezőivel egyezséget kössön adósságának rendezéséről. A szabályozás célja, hogy az adós gazdasági társaság tevékenységét és likviditását újjászervezze (reorganizálja). A csődeljárás célja továbbá, hogy az adós cég megszüntetésével járó felszámolási eljárás helyett a társaság ismét fizetőképesen képes legyen végezni gazdasági tevékenységét.

A Cstv. szerint a csődegyezség megkötése érdekében a likviditását vesztett cég fizetési haladékot kap, és a csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A fizetési haladék a csődeljárás elrendelésének közzétételét követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart. Megjegyezzük, hogy ez a haladék meghosszabbítható a hitelezők egyetértésével oly módon, hogy annak teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

Az adós a fizetési moratórium ideje alatt megkísérel csődegyezséget kötni a hitelezőivel, ennek keretében csődegyezségi tárgyalás(oka)t tart, ahol a hitelezők szavaznak az adós egyezségi javaslatának és reorganizációs tervének elfogadásáról. Az adósnak meg kell állapodnia a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így többek között a reorganizációs programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit a felek az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak.

A Cstv. meghatározza az egyezség minimális érvényességi és tartalmi feltételeit is. Így az egyezség érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Tartalmát tekintve pedig bele kell foglalni többek között (i) az egyezséget megkötő hitelezőket, hitelezői osztályukat, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét és szavazati jogaik számát, (ii) az elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, illetve ezek végrehajtásának és ellenőrzésének módját. Tartalmaznia kell még (iii) a teljesítési határidőket, azok esetleges módosítását, a követelések elengedését, továbbá minden egyéb intézkedést, ami azért szükséges, hogy az adós fizetőképességét helyreállítsák, valamint (iv) valamennyi hitelező (képviselője) nevét és postacímét, hitelezői választmány esetén azt is megjelölve, hogy mely hitelezőket képviselik.

Az adós társaság és a hitelezői bármiben megállapodhatnak egymással, amely az adósság rendezését, az adós cég fizetőképességének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja.

Kiemeljük, hogy az egyezség jóváhagyásáról vagy elutasításáról az illetékes bíróság dönt. Abban az esetben, ha az egyezség nem jött létre, vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a csődeljárást a bíróság megszünteti, így az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós gazdasági társaság felszámolását.

A fentiek tükrében kijelenthető, hogy a csődegyezség intézményét azért érdemes alkalmazni, mert (i) az adós társaság esélyt kap arra, hogy gazdasági tevékenységét ismét végezhesse, továbbá (ii) a csődegyezség megkötése, bár előnytelen a hitelezők számára, mégis jobb megoldás, mint a felszámolás, mert az egyezség megvalósulása esetén nagyobb a kielégítési arány, mint a felszámolási eljárás során, valamint (iii) az adós társaság munkavállalói megmenekülhetnek munkájuk elvesztésétől is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.