Részvény, kötvény, kincstárjegy – avagy az értékpapírok

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.01.16 | Cégjog

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kibocsátásával az állampapírok hangsúlyos szerepet kapnak manapság a médiában, de gyakran felröppenek különféle vállalati részvényekkel, befektetési jegyekkel, kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos hírek is. Mindezeket gyűjtőnéven értékpapírnak nevezzük, amely fogalmat jelen cikkünkben közérthető formában ismertetünk.

Az értékpapír fogalmát a Ptk. 6:565. § (1) bekezdése határozza meg: az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

A fenti fogalom azt jelenti, hogy az értékpapír esetében nem szerződésről, azaz két fél megállapodásáról beszélünk, hanem egy egyoldalú nyilatkozatról, amely kapcsán utalunk a Ptk. 6:2. § (2) bekezdésére, miszerint egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem (tehát egyoldalú jognyilatkozat joghatást akkor vált ki, ha arról jogszabály rendelkezik); ilyen egyoldalú nyilatkozat például a tartozáselismerő-nyilatkozat, a garancianyilatkozat, a díjkitűzés vagy éppen a jelen cikk tárgyát képező értékpapír.

Értékpapírok előállíthatóak papír alapú okirati formában (egyedileg vagy nyomdai úton előállított) vagy dematerializált értékpapírként. Az okirati formában előállított értékpapír fizikailag birtokba vehető, míg a dematerializált értékpapírok az értékpapírszámlán kerülnek elhelyezésre. Az értékpapírszámlához kapcsolódó fogalom az ügyfélszámla, amelynek rendeltetése, hogy az értékpapírszámla vezetéséhez, illetve az egyéb befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó, az ügyfél pénzét érintő tranzakciók lebonyolításra kerüljenek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szomszédjogok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az értékpapír harmadik eleme – azaz, hogy az értékpapír által nevesített jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet – pedig lényegében azt jelenti, hogy az értékpapír kibocsátója az értékpapír mindenkori jogosultjának köteles teljesíteni a vállalt kötelezettséget.

A régi Ptk. alapján kizárólag az az okirat minősülhetett értékpapírnak, amit valamely jogszabály kifejezetten értékpapírnak minősített; ez a zárt rendszer az új Ptk. hatálybalépésével megszűnt, és értékpapírok szabadon hozhatók létre, amennyiben a Ptk.-ban foglalt, értékpapírok közös szabályaiként előírt rendelkezéseknek megfelelnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy korlátok nélkül lehet változatos nevű értékpapírokat előállítani, hiszen az okiratokat tartalmuk szerint kell elbírálni, így ha a kiállított értékpapír tartalmában a jogszabályok által már egyébként szabályozott értékpapírnak felel meg, akkor az értékpapír érvényességéhez az adott speciális jogszabályi rendelkezéseknek is eleget kell tenni.

A szabályozott értékpapírokat tartalmuk alapján négy főkategóriába sorolhatjuk: (1) pénzkövetelést, (2) tagsági jogot és (3) dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, illetve (4) másodlagos értékpapír.

A pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok további négy nagyobb csoportra oszthatók a bennük foglalt jogviszonyok alapján: hitelviszony (váltó, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (csekk), befektetési jogviszony (befektetési jegy) és egyéb jogviszony (kárpótlási jegy, vagyonjegy). A tagsági jogot megtestesítő értékpapír a részvény, a dologra vonatkozó tulajdonjogot pedig a közraktári jegy testesíti meg. Az amerikai ADR és GDR konstrukciók mintájára kialakított másodlagos értékpapírok pedig jellemzően külföldön kiállított értékpapírok „becsomagolása” a hazai befektetők részére.

A fenti bevezetést követően az értékpapírok lényegi ismérveit és jelentőségét fogjuk ismertetni, kitérve az egyes fontosabb értékpapírok különös jellemzőire is.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja