Szerződésjogi tudnivalók a járvány idejére

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Farkas Márton | 2020.03.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A járvány okozta veszélyhelyzet fenekestül felforgatta mindennapjainkat, és ez alól nem jelentenek kivételt a szerződéses viszonyaink sem. A napról-napra változó (jogi) környezetben meghatározó jelentőséggel bírhat, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel és kellő időben megtegyük mindazon lépéseket, amelyekkel biztosítható a jogviszony vitamentes fenntartása vagy éppen a megszüntetése.

Jelen cikkünkben egy-egy kérdés mentén foglaljuk össze a Polgári Törvénykönyv alapvető szerződéses rendelkezéseit, amelyek támpontot nyújthatnak ebben a speciális helyzetben.

Köteles vagyok-e teljesíteni a szerződést a veszélyhelyzet alatt?

Kiindulásképpen feltétlenül tisztázni kell, hogy amennyiben a teljesítés nem válik lehetetlenné, úgy alapvetően a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell. A járvány okozta veszélyhelyzetre mint vis maior helyzetre való hivatkozás ebben az esetben a szerződés teljesítése alól nem mentesít, hanem csak a szerződésszegés (pl. késedelmes teljesítés) következményei (kötbér, kártérítés) alóli kimentést biztosít.

Tehát, ha például egy vállalkozó az anyagbeszerzés akadozása miatt pár hét csúszással ugyan, de képes teljesíteni szerződéses feladatát, akkor nem jogosult megtagadni a teljesítést, de mentesül a késedelem miatt vele szemben támasztható jogkövetkezmények alól.

Mikor válik lehetetlenné a teljesítés, és mi történik ilyenkor a szerződéssel?

A teljesítés lehetetlenné válásáról beszélünk, ha a szerződéskötést követően bekövetkező okból objektív megítélés szerint sincs lehetőség az adott kötelezettség teljesítésére. Klasszikus példa erre a meghatározott időpontra szervezett rendezvények esete, amelyek teljesítése a jelenleg érvényben lévő rendezvénytilalom miatt nem lehetséges.

A teljesítés lehetetlenné válása esetén a szerződés minden további intézkedés hiányában is megszűnik, a felek pedig kötelesek a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni. Fontos feladata a lehetetlenné válásról először értesülő félnek, hogy azonnal értesítése a másik felet erről a körülményről. Nem kötelező, de a későbbi jogviták elkerülése végett mindenképpen ajánlott a felek részéről írásban rögzíteni, hogy a lehetetlenné válás tényét és következményét illetően egyetértés van a felek között.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Elállhatok-e a szerződéstől a veszélyhelyzetre hivatkozással?

Az elállási jog egy rendkívül erős szerződéses pozíciót keletkeztető jogosultság, hiszen az arra jogosult egyoldalú nyilatkozatával, a másik fél hozzájárulásától függetlenül szüntetheti meg a szerződést, melynek következtében a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ennek megfelelően a Ptk. jellemzően valamely szerződésszegő magatartás következtében nyitja meg ezt a lehetőséget a sérelmet szenvedett fél számára, egyébként csak akkor jogosult elállásra bármely fél, ha erről a szerződésükben így rendelkeztek.

Következésképpen a járványügyi helyzetre hivatkozással még akkor sem gyakorolható jogszerűen elállási jog, ha a megváltozott körülmények miatt a szerződés teljesítése terhesebbé válik az adott fél számára. Ez a megállapítás természetesen nem érinti a felek azon jogát, hogy közös megegyezésükkel felbontsák szerződésüket és elszámoljanak a már teljesített szolgáltatásokkal, de a szerződési szabadság elvéből fakadóan egyik fél sem kötelezhető ilyen megállapodás aláírására.

Mi történik, ha megtagadom a szerződés teljesítését?

Ha a teljesítés nem válik objektíve lehetetlenné, és egyéb megfelelő ok sem áll fenn a teljesítés megtagadására, akkor a teljesítést megtagadó féllel szemben kétféle jogintézmény alkalmazása közül választhat a másik fél.

Döntése szerint alkalmazhatja a késedelem jogkövetkezményeit: ennek keretében akár bíróság előtt is követelheti a szerződés teljesítését, vagy elállhat a szerződéstől, ha a teljesítéshez fűződő érdeke már megszűnt (hiszen a teljesítést megtagadó felet teljesítésre kényszeríteni nem feltétlenül kockázatmentes).

Ezen kívül alkalmazhatja a teljesítés lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit is, melynek keretében jogosulttá válik a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítésére.

Mi lesz a foglalóval, ha a veszélyhelyzet miatt megszűnik a szerződés?

Amennyiben a szerződés a teljesítés lehetetlenné válása miatt megszűnik, vagy a felek egyező akaratukkal közösen felbontják, úgy egyszerű a helyzet: az eredeti állapotot helyre kell állítani, tehát a fizetett foglaló visszajár.

Ezzel szemben, ha a szerződés valamely szerződésszegés szankciójaként gyakorolt elállás következtében szűnik meg, a szerződésszegő fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni.

Érdemes tudni, hogy a szerződésben rögzített elállási jog gyakorlása jellemzően nem jár a foglaló elvesztésével, ugyanakkor gyakori az ún. bánatpénz kikötése a „hoppon maradó” fél számára.

Összegzés

Végezetül ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiekben bemutatott jogkövetkezmények alkalmazhatóságát alapvetően befolyásolhatja vagy akár ki is zárhatja a felek eltérő szerződéses rendelkezése, mint ahogy a kialakult speciális helyzet megoldására is számos alternatív rendelkezés alkalmazható a felek megállapodása szerint. A bizonytalan, függő szerződéses helyzetek orvoslása érdekében forduljon bizalommal szakértőinkhez!

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja