Szerzői jogi kisokos III. – ki a szerzői jog jogosultja?

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Sokolowski András | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak.  Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja.

Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelkezés, a gyakorlatban sokszor igen nehéz meghatározni, hogy ki is minősül a mű szerzőjének. Ezért maga a jogalkotó is számtalan részletszabállyal kívánja segíteni a szerző meghatározását.

Vegyünk számba néhányat e részletszabályok közül!

Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Ha például egy külföldi irodalmi mű magyar nyelvű fordítása a fordítói tevékenység színvonalára tekintettel egyéni, eredeti jelleggel bír, akkor a magyar nyelvű fordítás szerzői műnek minősül, melynek jogosultja a fordító. Természetesen a fenti, önálló szellemi alkotást létrehozó tevékenységek nem sérthetik az eredeti mű szerzőjének jogait, azaz egy mű átdolgozásához, feldolgozásához és fordításához szükséges az eredeti mű szerzőjének engedélye.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szerződéseink érvényessége a járvány idején

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ha pedig egy műnek egyszerre több szerzője van, azt a joggyakorlat közös műnek nevezi. És ha e közös műnek a részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. E szerzői jog megsértése ellen pedig bármelyik szerzőtárs akár önállóan is felléphet.

Ha egy műnek egyszerre több szerzője van, de a mű részei önállóan is felhasználhatók, akkor összekapcsolt művekről beszélünk. Ez esetben a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Azonban az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.

Együttesen létrehozott műről – mint külön kategóriáról – abban az esetben beszélhetünk, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. Ez esetben a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki vagy amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Együttesen létrehozott műnek minősül például a nemzeti szabvány.

Továbbá abban az esetben, ha egy gyűjtemény tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jelleggel bír, akkor a gyűjtemény, mint gyűjteményes mű szerzői jogi védelemben részesül. A védelem a gyűjteményes művet akkor is megilleti, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A gyűjteményes mű tekintetében pedig a szerkesztőt illeti meg a szerzői jog. Ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és a kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes művet alkotó művekre.

Érdekes továbbá a név nélkül vagy álnéven alkotott művek helyzete. Ilyen esetben ugyanis –tehát, ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra – a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra. Tehát a mű valódi szerzője továbbra is a szerzői jog jogosultja marad, azonban addig, amíg nem fedi fel szerzői kilétét, addig helyette az a személy jogosult a szerzői jogok gyakorlására, aki a művet először nyilvánosságra hozta.

A fenti részletszabályok természetesen nem képesek valamennyi, a gyakorlatban előforduló helyzet megoldására. Hiszen – a szerzői jogi oltalom fennállásának eldöntéséhez hasonlóan – sokszor nehéz eldönteni, hogy egy adott mű esetében kit illet meg a szerzői jog.

Cikksorozatunk folytatódik.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja