Szerzői jogi kisokos V. – A szerző személyhez fűződő jogai

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Sokolowski András | 2020.05.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk legutóbbi részében megvizsgáltuk a szerzői jog keletkezésének időpontját, továbbá számba vettük a szerzőt megillető szerzői jog tartalmát. Így lelkes Olvasóink már tudják, hogy a szerzőt megillető szerzői jogokat két fő csoportra oszthatjuk.

Jelen cikkünkben pedig az egyik fő csoporttal, mégpedig a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkozunk.

A jogalkotó összesen három jogot sorol ebbe a kategóriába. Most ezeket fogjuk számba venni.

Az első ilyen jog a mű nyilvánosságra hozatalához való jog.

Azaz kizárólag a szerző jogosult határozni arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e, vagy sem. Továbbá a mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.

Ha azonban felhasználási szerződést kötünk a mű szerzőjével, akkor megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjunk. Feltéve, ha a szerződésben nem szerepel ezzel ellentétes kikötés.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Na, igen ám! De mi van akkor, ha egy – nyilvánosságra még nem hozott – művet a szerző halála után lelünk fel? Például, ha egy régi íróasztal fiókjának mélyén fellelünk egy eddig még ismeretlen és minden kétséget kizáróan Liszt Ferenc által szerzett zeneművet (ez az eset tulajdonképpen bármelyikünkkel könnyen előfordulhat). Akkor hozzájárulás hiányában nem hozhatjuk nyilvánosságra egy korszakos zseni talán legjobb művét? A jogalkotó szerencsére erre az esetre is kitalált egy igen kézenfekvő megoldást. Ugyanis a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint ez esetben a szerző halála után fellelt művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta. Ez alól persze kivételt képez az az eset, ha a szerző vagy jogutódja ezzel ellenkező nyilatkozatot tett, vagy az ellenkezőjét másképpen bizonyítják.

Amennyiben pedig a szerző alapos okból meggondolná korábbi döntését, úgy joga van ahhoz, hogy írásban visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. Ha pedig a művet már nyilvánosságra hozták, úgy megtilthatja a mű további felhasználását. Ezekben az esetekben azonban köteles a szerző megtéríteni a nyilatkozata időpontjáig felmerült kárt.

A következő jog a név feltüntetésének a joga.

A szerzőt ugyanis megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. Azonban a szerző e jogot csak a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

Különösen fontos, hogy a szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A mindennapi életben sajnos ez gyakran elmarad. Továbbá a művek át- vagy feldolgozása, illetve a lefordítása során is fel kell tüntetni az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét.

Továbbá a szerző e jog gyakorlása körében azt is megkövetelheti, hogy szerzői minőségét senki se vonja kétségbe.

Hangsúlyozandó, hogy a név feltüntetéséhez való jog a szerző joga, nem pedig kötelezettsége. Így a szerző nem köteles feltüntetni a nevét. Azaz a szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. Továbbá a szerző a nevének feltüntetésével már nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is dönthet úgy, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

A harmadik személyhez fűződő jog pedig a mű egységének védelméhez való jog.

Ennek értelmében a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

E rendelkezés további boncolgatása már meghaladja jelen cikk kereteit. Ám annyit azért érdemes leszögezni, hogy a gyakorlatban sokszor komoly nehézségekbe ütközik annak megállapítása, hogy mely behatás sérelmes ténylegesen a szerző becsületére és hírnevére.

Korábbi cikkünkben már szót ejtettünk róla és most ismételten hangsúlyozzuk, hogy a fenti jogok, mint a szerző személyhez fűződő jogai nem átruházhatóak, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A jelen cikkben foglaltak tudatában talán már a kedves Olvasó is belátja e szigorú szabály indokoltságát.

Cikksorozatunk folytatódik.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja