Szőr mentén a panasztörvényről III. – a bejelentők védelme

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2023.10.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A témával foglalkozó harmadik bejegyzésben azt mutatjuk be, hogy milyen védelmi mechanizmusokat kíván alkalmazni a jogalkalmazó a bejelentőkkel szemben.

Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, és megnézni, mit fogalmaz meg a törvény alapját képező uniós rendelet ezzel kapcsolatosan:

„A visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nemzetközi szinten egyre inkább elismerést nyer a visszaélést bejelentő személyek számára biztosított kiegyensúlyozott és hatékony védelem fontossága.”

Nehéz vitatkozni ezzel a megállapítással, ugyanis az nyilvánvaló, hogy egy foglalkoztatónak jellemzően nagyobb erőforrás áll rendelkezésére annak érdekében, hogy egyrészt a bejelentéssel érintett problémát kiküszöbölje, másrészt a bejelentőknek elvegye a kedvét a gyakori bejelentésektől.

Hogy kívánja ennek elejét venni hazánkban a jogalkotó? Úgy, hogy meglehetősen széles körben határozza meg a bejelentőkre vonatkozó hátrányos intézkedéseket, és azokat főszabály szerint jogellenesnek minősíti.

A törvény egy meglehetősen szigorú, és némileg szokatlan szabállyal minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedést,

a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és

b) amelyet a bejelentésre feljogosító jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,

jogellenesnek minősít akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,

c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

d) a képzés megtagadása,

e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,

i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és

o) az engedély visszavonása.

Az alkalmazási kört bővíti az a szabály, mely szerint minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, ugyancsak jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

További szigorítás, hogy a hátrányos intézkedéssel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja –

(i) egyrészt vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, másrészt

(ii) a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.