Szöveges értékelések a webshopon I. – Teljes véleményszabadság vagy szigorú cenzúra?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2022.10.13 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Az online térben elérhető vásárlói értékelések és egyéb hozzászólások aranyat érhetnek webshopunk népszerűségének növelése során, így mára már általánossá vált a szöveges értékelések közzétételének lehetősége a webshopok felületein, illetve azok közösségi média profiljain.

A fenti megállapítás nyomán amikor lehetőséget adunk webshopunk véleményezésére, alapvetően annak pozitív hozadékaival (népszerűség, vásárlói bizalom, elköteleződés növelése) számolunk, holott aki látott már valaha kommentmezőt, tudja, hogy a legtökéletesebb termék vagy szolgáltatás sem lehet híján fanyalgó hozzászólásoknak. 

Felmerül tehát a kérdés, melyik a helyes út: a „rossz reklám is reklám” téziséből kiindulva minden hozzászólás szabadon jelenhessen meg, netán „webshopunkról vagy jót vagy semmit” alapon szigorú cenzúrába fogunk? A kérdésfeltevés már sugallja, hogy a megoldás ezúttal is ezen két véglet között található, és jelen cikkemben ennek a kérdésnek a jogi aspektusait fogom bemutatni.

A hozzászólások adta távolság biztonságában gyakran feledésbe merül, hogy egy „ártatlan” komment is számtalan jogsértést valósíthat meg: a becsületsértés, a jóhírnév vagy üzleti titok megsértése, de a személyes adatok megsértése is megvalósulhat hozzászólás formájában, és emiatt felelősségre vonással járhat.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a jogsértő hozzászólások megjelenítése nem csupán morális vagy esztétikai kérdés a felületet üzemeltető webshoptulajdonos részéről; ugyanis a magyar bírósági gyakorlat szerint a honlap üzemeltetőjének jogi felelőssége is megállapítható ezekért a hozzászólásokért.

A BH 2016.330. számú eseti döntésben rögzítésre került, hogy „a Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért”. Az ítélet indokolása számos olyan érdekes megállapítást tartalmaz, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak a hozzászólások moderálása szempontjából is:

„A becsületet, jóhírnevet sértő tartalmú komment tekintetében a jogsértő magatartás egyfelől a sértő tartalmú véleménynyilvánítás vagy tényállítás, másfelől annak közlése. A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek.”

Magyarán még azzal sem mentesülhetünk a felelősség alól, ha nem észleltük a jogsértő kommentet a honlapunkon vagy közösségimédia-felületünkön, mivel úgy tekintettünk a kommentmezőre, mint egy tőlünk független platformra.

A webshopok által üzemeltetett honlapok és közösségimédia-felületek felelősségre vonása ráadásul könnyebb utat kínál a jogsérelmet szenvedő személy részére is: amíg a hozzászólást ténylegesen jegyző magánszemély személyes adatai nem vagy nehezebben hozzáférhetőek, egy vállalkozás valamennyi olyan adata nyilvános, amely egy esetleges perindításhoz szükséges. Ráadásul egy potenciálisan nagyobb összegű sérelemdíj-követelést is jobb eséllyel lehet érvényesíteni egy vállalkozással, mint a hozzászólást író „KPetike19”-cel szemben.

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.

Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A fentiek alapján tehát nem csupán marketing, hanem nyomós jogi érdek is fűződik ahhoz, hogy a webshopunk kommentmezői ne a teljes szabályozatlanság színterei legyenek. Cikkem következő részében azokat a lehetőségeket fogom bemutatni, amelyek jogszerű módon alkalmasak a kommentmező kordában tartására.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Pál, Szabó, Gilly, Hortobágyi és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja