Szövetkeznek a nyugdíjasok! – Új társulási forma kialakulóban

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2017.12.22 | Cégjog

Ebben az évben, az új jogszabályi rendelkezéseknek köszönhetően már alapítható Magyarországon egy új társulási forma: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet.

Mielőtt azonban részletes elemzésbe kezdenénk a témával kapcsolatban, tisztázzuk a szövetkezet alapvető fogalmát. A szövetkezet általános törvényi meghatározása szerint, a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki.

Még újdonságnak számít, hogy idén július 1 – től hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, amely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával megteremtette annak a lehetőségét, hogy közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapíthassunk, amelyek kísértetiesen hasonlítanak az iskolaszövetkezetekhez, mind működési, mind jogi szabályozottság tekintetében.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet kifejezett célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson a nyugellátásuk folyósítása mellett, ezzel is csillapítva a munkaerőhiányt a versenyszférában. Ez a társasági forma megteremti a nyugdíjasoknak azt a lehetőséget, hogy nyugdíjuk mellett újabb legális bevételhez jussanak. Az új társulási forma célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, illetőleg szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön, így a nyugdíjas szövetkezet céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál. Erre utal, hogy a jogszabály szerint a nyugdíjas szövetkezetnek a nevében is fel kell tüntetnie a közérdekű jelzőt.

A törvény szerint a nyugdíjas szövetkezetnek csak olyan természetes személy tagjai lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködést vállalnak. Továbbá a nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább 90 százalékának, olyan természetes személynek kell lennie, akik öregségi nyugdíjban részesülnek. Az alapításhoz legkevesebb hét nyugdíjas szükséges.

Az alapítást követően a nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezettel tagsági megállapodást köt, amely kiterjed a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére is. A szövetkezeti tag személyes közreműködésének mértékével a tagot megillető ellentételezésnek arányosnak kell lennie.

Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezet gazdálkodása eredményes, akkor a Ptk. 3:334. §-a alapján közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza. Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Egy másik oldalról megközelítve az adott témát a gazadási társaságok számára pedig azért lehet hatékony és egyben kedvező is, hogy bizonyos munkafolyamatokat kiszervezzenek közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjainak a számára, mert jelentősen kisebb közterheket kell befizetniük az államnak, mintha aktív korú munkavállalót alkalmazna a cég.

A törvények alapján megállapítható, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni, és a tagok mentesek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is, és egyes, további adókedvezményekre is jogosultak lehetnek.

Ha Ön is új vállalkozásba szeretne kezdeni, vagy meglévő cégével kapcsolatban jogi tanácsra van szüksége, akkor bátran forduljon az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez, akik garantáltan tudnak segíteni problémás ügyeiben!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Zalavári Legal Hungary
Ügyvéd | Mediátor | Adatvédelmi szakjogász
Ecovis Zalavári Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja