Szülői felügyelet általános szabályai

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.07.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások.

Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönteni a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában a Ptk. nem alkalmazza a gyermek elhelyezése kifejezést. Ez a szófordulat csak arra a helyzetre vonatkozik, amikor a gyermek harmadik személynél nevelkedik majd a bíróság döntését követően. Gyermekelhelyezés helyett a szülői felügyeleti jogok rendezéséről kell a Ptk. értelmében dönteni és nem használható a szülők tekintetében az, „akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte” kitétel, ehelyett az a szülő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója lesz. Komoly gyakorlati jelentősége van annak, hogy ha az együttélő vagy különélő szülők esetén a közösen gyakorolt szülői felügyelet, illetve közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok tekintetében vita van köztük, a gyámhatóság rendelkezik döntési hatáskörrel és nem a bíróság.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. E szabályból eredően elhagyott kiskorú gyermek nincs, a gyermek nagykorúságának eléréséig a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám gondoskodik a gyermekről, teljesíti a vele kapcsolatos kötelezettségeket és egyúttal él az ebből eredő jogokkal. A gyermek életkoránál fogva rászorul erre a gondozásra, támogatásra, amely különböző feladatok ellátását jelenti.

A szülői felügyeletet az a személy gyakorolja, aki a szülői státuszt betölti. Ebből egyértelműen következik, hogy ha mindkét szülő, az anya és apa egyaránt betölti a szülői, anyai, illetve apai státuszt, mindketten – főszabályként – a szülői felügyeleti jogok gyakorlói és e kötelezettségek teljesítői. A szülői státuszt illetően a szülő és a gyermek közötti egyenesági rokoni kapcsolat (amely a gyermeknek a szülőtől való származását jelenti) leszármazással vagy örökbefogadással jön létre. Ami a leszármazást illeti, természetesen a vérségi származásnak jelentősége van, de jogi értelemben mégis elsősorban a jogi státusznak van súlya, és az anya és apa más módon töltik be ezt a jogállást. Anyának azt a nőt kell tekinteni, aki a gyermeket megszülte, apának pedig azt a férfit, akivel szemben valamely, apai jogállást keletkeztető tény fennáll. Ugyanakkor a gyermek örökbefogadása az örökbe fogadó szülő vagy szülők oldalán szülői felügyeletet keletkeztet az örökbefogadás fennállása alatt.

A fentiekből az is következik, hogy a házasság fennállásának önmagában nincs jelentősége abban a kérdésben, hogy fennáll-e a szülők szülői felügyeleti joga. Különnemű élettárs szülőknek a szülői felügyeleti joga teljes egészében úgy alakul együttélésük alatt, mint a házastárs szülőknek.

A szülői felügyeletet a Ptk. alapvetően arra a helyzetre nézve szabályozza, amikor a szülők együtt élnek, és így helyzetük lényegéből adódóan mindketten ellátják a szülői felügyeletet. Külön megállapodást a szülői felügyelet gyakorlása akkor igényel, ha a szülők nem, illetve már nem élnek együtt, ezt a szituációt külön rendezi a Ptk. Amíg a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, addig a gyermek nem kerül gyámság alá; ha ugyanakkor nincs olyan szülő, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolni tudja (illetve képes és/vagy akarja), a gyermeknek gyámság alá kell kerülnie. Olyan szülők mellett is gyámság alá kerül a gyermek, akiknek szülői felügyeleti joga nem szűnt ugyan meg, de az szünetel valamely oknál fogva.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

A szülők együttműködésének hiánya, mindkét fél vagy egyik fél együttműködési készségének hiánya végső soron számos szituációban akár gyámhatósági, akár bírósági döntés keretei között értékelést nyerhet. Ha a szülők a közös szülői felügyelet gyakorlása során valamely kérdésben nem tudnak megegyezni, főszabályként a gyámhatóság jár el. Noha ez lehetőségként adott, elvárható, hogy a szülők felelősen, a gyermek érdekében és egymás érdekeire is tekintettel határozzanak a gyermeket érintő kérdésekben. Fokozottan van szükség az együttműködésre különélő szülőknél. Ha a bíróság jár el a szülői felügyelet rendezése érdekében, a szülők közötti vita esetében tekintetbe veheti mindkét szülő oldalán az együttműködési hajlandóságot. Az együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van különélő szülő és gyermek kapcsolattartása esetén, hiszen az élet állandóan változó helyzetei mellett a gyermeket gondozó szülő és a különélő szülő együttműködése mellett valósulhat meg olyan kapcsolattartás, amely valóban a gyermek érdekét szolgálja.

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges. A gyermek érdeke tehát elsődleges: ha éppen a gyermek jóléte, érdekeinek biztosítása miatt szükséges, a szülő felügyeleti joga korlátozható, illetve akár el is vonható (ez alapvetően bizonyos szülői jogosítványoktól való megfosztást, azok gyakorlásának felfüggesztését, továbbá olyan döntéseket jelent, amelyek a szülői felügyeleti jog szünetelését, végső esetben megszűnését vonják maguk után).

Az enyhébb mértékű korlátozásra szolgál például, hogy ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése terén súlyos kötelezettségszegést követnek el, a gyámhatóság akár az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja a szülők vagyonkezelési jogát. Nagyobb mértékű korlátozás a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, amelynek alapja, hogy a szülők a gyermek érdekét veszélyeztetnék, tekintve, hogy ez a szülői felügyelet szünetelését fogja eredményezni. A legsúlyosabb beavatkozás a szülői felügyeleti jog megszüntetése, amelynek alapja lehet a szülő olyan felróható magatartása, amely a gyermek javát súlyosan sérti.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja