Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2020.05.07 | Ingatlan
Korábbi blogcikksorozatunkban részletesen foglalkoztunk a társasházak tetőtér-beépítésével kapcsolatos jogi elemzéssel.
Jelen cikkben ennek (és tulajdonképpen bármely közös tulajdonú rész értékesítésének) személyijövedelemadó-vonzatát vizsgáljuk.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) kétféle módszert ismer arra vonatkozóan, hogy közös tulajdonú ingatlanrész értékesítésekor miként kell az adót számolni.
Az egyik módszer (egyben kvázi főszabály) szerint az adózás alanya maga a társasház. Itt a jogszabály egy fikcióval él, és úgy fogalmaz, hogy a társasház bevételéből a jövedelmet és az adót úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magánszemélynek a társasházat kell tekinteni. Ebben az esetben a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.
Fontos szabály, hogy ennél az első módszernél nem alkalmazhatók az Szja tv. időmúlási szabályai, azaz a társasház minden esetben a fenti szabály szerinti adóalap után adózik. Szintén megemlítendő, hogy amennyiben a társasházközösségnek adókötelezettsége keletkezik, az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz (NAV 28. számú információs füzet, 2020).
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A másik módszer szerint az adózás alanyai maguk az értékesítő magánszemélyek. Ahogy azt a korábbi cikksorozat részletesen tisztázta, közös tulajdonú ingatlanrész értékesítése esetén eladói pozícióban nem a társasház, hanem a tulajdonostársak vannak. Mindezek ellenére a főszabály a fent leírt fikció alkalmazása, és ehhez képest külön közgyűlési határozatot igényel a magánszemély eladók részéről, ha adófizetési kötelezettségüknek maguk kívánnak eleget tenni.
Ebben az esetben – tekintve, hogy az egyes tulajdonostársak korábbi ingatlanszerzésekor a külön tulajdonba tartozó részek „külön” vételára értelemszerűen sosincs feltüntetve, és mint ilyen, nincs effektív meghatározható szerzéskori érték – a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. Végeredményben ugyanoda jutunk, hogy a bevétel 25 százaléka lesz az adóalap.
Itt ugyanakkor már alkalmazhatók az időmúlási szabályok, vagyis a jövedelem alapja a megszerzés évében és azt követő évben 100 százalék és ez csökken le az Szja tv. szabályai szerint egészen 0 százalékig a megszerzés évét követő ötödik évtől.
Itt ragadnám meg az alkalmat arra, hogy felhívjam az olvasó figyelmét egy nem túl szerencsés jogalkotási hiányosságra.
Ha megnézzük a társasházra vonatkozó szja-rendelkezéseket, akkor úgy kezdődik a jogi szabályozás ezen része, hogy „a társasház, a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által a közös név alatt megszerzett jövedelem után (…) a társasházat a (2)-(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.”
Úgy fogalmaz tehát a jogszabály, hogy a közös név alatt szerzett jövedelem után így és így kell adózni. Majd, ebben a bizonyos (2)-(8) bekezdésben írja le a jogszabály a közös tulajdon értékesítését is.
De a közös tulajdon értékesítése során, mint említettem, az eladó nem a társasház, önálló néven, relatív jogalanyisága körében. Márpedig a jogszabály azzal a felütéssel kezdődik, hogy „a társasház által a közös név alatt megszerzett jövedelem után” hogyan kell adózni.
Érdemes lenne ezt jogalkotói szinten némileg pontosítani, egyértelműbbé tenni.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.