Új alapokon a hazai borjog

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.02.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

16 év hosszú idő. Ennyi idő alatt gyerekeink (szinte) felnőnek, a fák megerősödnek, az újonnan telepített szőlőből készült borokat pedig leginkább csak emlékeinkben őrizzük. Ennyi idő után időszerű lehet egy törvényt is felülvizsgálni, esetleg újra cserélni, amint történt ez a hatályos bortörvénnyel is.

  1. Kellett-e nekünk új törvény?

Az Országgyűlés tavaly év végén megalkotta a szőlészetről és borászatról szóló új törvényt, amely 2020. évi CLXIII. törvényként Magyarország új Bortörvénye. Az új Bortörvény 2021. augusztus 1-jétől váltja fel a jelenleg (még) hatályos 2004. évi XVIII. törvényt (régi Bortörvény). A régi Bortörvény uniós csatlakozásunkkor került elfogadásra, azóta pedig számos, hol kisebb, hol nagyobb (lásd a 2008-as uniós borjogi reform) módosításon esett át. Az új Bortörvény előterjesztői indokolása szerint: „Mindezek következményeként számos rendelkezés már nincsen hatályban és a törvény szövege elvesztette koherenciáját.” A borászati szabályozást érintő új fundamentális jogszabályok (általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, kormányhivatalok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok) hatálybalépése szintén „megágyaztak” az új Bortörvény elfogadásának.

  1. A borjogi szabályozás logikája

A bor egy különleges élelmiszeripari termék, melyből következik, hogy a borjogi normák egy része fogyasztóvédelmi célú. Ezektől némiképpen elkülönülnek – de velük szoros összefüggésben állnak – a „minőségbiztosítással” összefüggő normák, amelyek meghatároznak bizonyos alapvető szőlészeti és borászati szabályokat. Mindezekből következik, hogy a mindenkori bortörvények legfőbb tárgya (ez alól a szőlőtermesztésre vonatkozó fejezet kivétel) a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék szabályozása. Az árujelzők fogalmilag a védett termékek megkülönböztetését segítik más (nem védett) termékektől, melynek valódi és mögöttes célja tehát egyszerre fogyasztóvédelmi, másfelől minőségbiztosítási.

  1. A borjogi szabályozás felépítése, szintjei

Az új Bortörvény mindösszesen 26 darab érdemi §-ból áll. A régi Bortörvény 59 darab §-sal büszkélkedhetett. A számokból is látszik, hogy minden, bor előállítására vonatkozó kérdésünkre nem kaphatunk választ egyik bortörvényben sem. Ennek teljesen ésszerű indoka, hogy nem szükséges minden részletszabályt törvényi szinten szabályozni, hanem elegendő törvényi felhatalmazással vagy saját hatáskörben megalkotott kormány- és/vagy miniszteri rendeletekben megtenni ezt. A törvény tehát az alapvető garanciális jellegű szabályokat fekteti le és emellett számos fontos végrehajtási rendelet alkotja a szabályozás második pillérét. Az új Bortörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek az év első negyedévében várhatóak.

Annak bemutatására, hogy milyen jelentősége lehet annak, hogy valamely kérdés a jogszabályi hierarchia mely szintjén nyer szabályozást, játékos példaként a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 56/2014. (IV.30.) VM rendeletet említenénk, amelynek az 1. sz. melléklete alapján telepítési engedélyt Magyarországon 164 különböző fajtájú szőlő kaphat. A miniszter a borkészítésre alkalmas borszőlőfajtákat termesztési alkalmasság szerint engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolja be. Míg a Domina nevű szőlőfajta engedélyezett, addig a nagy múltú bakator kék változata csak ideiglenesen engedélyezett kategóriába került. Lássuk be, ilyen részletszabályoknak valóban rendeleti szinten van a helye, már csak abból az okból is, hogy a kék bakator termeléséért küzdők csoportjának is nagyobb esélye legyen az előre lépésre, hiszen rendeletet módosítani azért még ma is gyorsabb és egyszerűbb, mint törvényt.

  1. Milyen újdonságai vannak az új Bortörvénynek?

A magunk részéről „kettő plusz egy” alapvető jelentőségű nóvumot emelnénk ki.

Elsőként azt, hogy a digitális fejlődés vívmányainak átültetése, beépítése és egységesítése eredményeként jelentős adminisztrációs könnyítéseket hoz az új törvény az ePincekönyv bevezetésével. Az új Bortörvény indokolása szerint az „ePincekönyv projekt a szervezet-, folyamat-, és informatikai fejlesztésekre alapoz, meghatározva az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályi környezetet a már megvalósult, e-közigazgatásra vonatkozó jogi szabályozáson (..) felül”.

A digitalizálás mellett egyéb hatékonyságot növelő változásokat is hoz az új Bortörvény; példának okáért a borászati termékek forgalomba hozatali engedélyét a bejelentés váltja fel.

A második újítás az, hogy az új Bortörvény új jogkörök biztosításával jelentősen megerősíti a hegyközségi rendszert, amely ezáltal sokkal jelentősebb szervezetté válik és megkerülhetetlen részese lesz az ágazat irányításának. Ennek eredményeként a termelői közösségek a miniszter hozzájárulásával meghatározhatják az általuk kezelt földrajzi árujelző termőterületén telepíthető szőlőfajtákat, valamint – szintén a miniszter hozzájárulásával – az adott évre vonatkozóan lehetőséget kapnak arra, hogy az adott termékleírás szabályaitól eltérést állapítsanak meg a minimális cukortartalomra, valamint a maximális hozamra vonatkozó szabályoktól.

„Plusz egy”: A világ legelső (1737) önálló borvidékének kiemelése és külön szabályozása, a magyar jogtörténeti hagyományokra is figyelemmel, az előző törvényhez hasonlóan szintén az új Bortörvény részét képezi. Az új törvényi szabályozás egyetlen §-ból áll, mivel a törvénytervezet egy másik, szintén Tokaj-Hegyalját érintő, vitatott §-a [termőhelyi elővásárlási opció] a parlamenti szakaszban kikerült a törvénytervezetből. A megmaradt egyetlen § szerint a Tokaj eredetmegjelölést kezelő hegyközségi szerv a hegyi és a síkfekvésű szőlők vonatkozásában eltérő szabályokat alkothat. A rendelkezés rögtön ellenzéki össztűz alá került: cikkek, interpelláció. Mielőtt kongatnánk a vészharangokat (vagy interpellációt adnánk be), szükségesnek tartjuk tájékozódni a kérdést illetően. A kommunista hatalomátvételig a síkfekvésű és a hegyi szőlők megkülönböztetése axióma volt. A magunk részéről pontosabb kifejezésnek tartjuk, ha azt mondjuk, hogy visszanevezték a Széll Kálmán teret, mint azt, hogy átnevezték, hasonlóan a most elfogadott szabályozáshoz. Másfelől viszont tudni kell azt is, hogy szintén kommunista „örökség” a kérdés feltevésének tulajdonképpeni lehetősége is, mivel a dűlők sík területekre való kiterjedése szintén ekkor gyorsult fel, amikor a korábbi éles differenciálást az uralkodó rezsim 1960-tól megszűntette. (Vajon nincs-e ennek köze a „Tokaji” név reputációjának csökkenéséhez?) A különbségtétel tehát történelmileg és személyes véleményem szerint minőségileg is indokolt a zempléni (síkfekvésű) és a Tokaji (hegyi fekvésű) borok között. A történelmi és borszakmai laikusságomból fakadó esetleges pontatlanságok miatt ajánlom figyelmükbe ezt a cikket.

Amennyiben írásunk felkeltette érdeklődését és szívesen olvasna még borjogi témában, úgy visszajelzését szívesen vesszük. Ha konkrét, borjogot érintő kérdése lenne, úgy forduljon hozzánk bizalommal.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >
Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja