Új jogintézmények, közvetítés és kereskedelem – Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe II.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.07.25 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Folytatva az előző hulladékgazdálkodási témájú blogcikkben indított sorozatot, a jelen bejegyzésben további hulladékgazdálkodási tevékenységeket, a kereskedelmet és a közvetítést kívánjuk bemutatni.

Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelem és a közvetítés új fogalomként és tevékenységként került be a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénybe (a továbbiakban: Ht.).

Érdekes, hogy a Ht. nem a tevékenység, hanem a tevékenységet végzés oldaláról közelíti meg a vonatkozó fogalmakat.

A kereskedő olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a saját vagy más nevében megvásárolja, majd azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

A közvetítő pedig olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

Mindkét tevékenység esetében lehetőség van tehát arra, hogy akár a kereskedő, akár a közvetítő ténylegesen ne vegye birtokba a tevékenységével érintett hulladékot, azaz ne váljon hulladékbirtokossá.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Lényeges különbség azonban, hogy míg a kereskedő megvásárolja a hulladékot, és így annak a tulajdonosává válik, addig a közvetítő egyfajta szervező tevékenységet végez, így nem szerzi meg a hulladék tulajdonjogát.

Ugyancsak fontos körülmény, hogy a kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül, amely esetben engedélyt kell szereznie. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a tevékenységének megkezdése előtt az illetékes környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. A közvetítő és a kereskedő a tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

Az engedélyt ugyancsak az illetékes környezetvédelmi hatóság adja ki.

Mind a kereskedő, mind a közvetítő a hulladékot csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti. A megfelelő engedély meglétéről a kereskedőnek és a közvetítőnek természetesen meg kell győződnie.

Amennyiben a hulladék a birtokába kerül, a kereskedő és a közvetítő az így átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan vagy legfeljebb előkezelt formában adhatja át.

Megemlítendő felelősségi szabály, hogy ha a kereskedőnek vagy a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felelnek, mintha a hulladék a birtokukba kerülne.

További törvényi korlátozás a kereskedő és a közvetítő tevékenységére vonatkozóan, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag az állam által létrehozott koordináló szervezet nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el és közvetítheti.

Ha a közvetítő vagy a kereskedő tevékenysége folytatását megszünteti, azt – a tevékenység megszüntetésének bekövetkezésétől számított 15 napon belül – a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelentenie. A bejelentés alapján a környezetvédelmi hatóság a közvetítőt és a kereskedőt a nyilvántartásból törli.

Ugyancsak törli a nyilvántartásból a környezetvédelmi hatóság a közvetítőt és a kereskedőt – mégpedig hivatalból –, ha tudomására jut, hogy a közvetítő vagy a kereskedő jogutód nélkül megszűnt.

A közvetítőnek és a kereskedőnek nem csak a tevékenység megszüntetését, hanem annak tervezett módosítását is be kell jelentenie a hatósághoz.

A közvetítő és a kereskedő a korábban nyilvántartott hulladékgazdálkodási tevékenységéhez képest módosított tevékenységét az új adatok nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja