Útba esik jövet-menet egy szociális szövetkezet…

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.06.07 | Cégjog

Bár a jogszabályi változásoknak már idén januártól meg kell felelni, a nyilvánosságban viszonylag kis publicitást kaptak a szociális szövetkezetek működését érintő új követelmények.

Ez nyilván jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezeti szcéna valahol félúton helyezkedik el a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek világa között, de hazánkban így is nagyon sok olyan szociális szövetkezet működik, amelyeket érintettek a jogszabályi módosulások, azonban azoknak – tapasztalataink szerint – egyelőre nem, vagy nem teljes egészében felelnek meg.

A változtatás lényege az, hogy 2018. január 1. napját követően a szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása tagjának kell lennie, vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetet kell a tagjai között tudnia.

Ezen kívül a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére történő utalást, valamint az alapszabályban részleteznie kell az ún. tagi munkavégzésre vonatkozó szabályokat is.

A fenti követelményekből nyilván a tagokra vonatkozó előírásnak a legnehezebb megfelelni, hiszen a helyi és kisebbségi önkormányzatok száma véges, és egyáltalán nem triviális, hogy az önkormányzatok belépnek egyik-vagy másik szociális szövetkezet tagjai közé.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Nincsenek nagy számban Magyarországon jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet folytató közhasznú jogállású szervezetek sem, ráadásul további nehezítő tényező, hogy a karitatív tevékenység definícióját jogszabály nem is adja meg.

Mindenesetre a szó legklasszikusabb értelmében vett, dedikált karitatív szervezetek száma Magyarországon még a tízet sem éri el, az pedig szintúgy nem várható el, hogy ezek a szervezetek legyenek tagjai az országban ezres nagyságrendben létező valamennyi szociális szövetkezetnek.

Tapasztalataink szerint a helyzet abszurditását a szociális szövetkezeteket nyilvántartó cégbíróságok is érzékelték, így a szociális szövetkezetek többsége azt a megoldást választotta, hogy olyan közhasznú jogállású szervezetet léptetett be a tagjai közé, amelynek a tevékenységében megjelennek a jótékonysági szempontok is (pl. áldozatsegítés, közösségi munka stb.).

Vagyis – miután a határidő már lejárt – azon szociális szövetkezeteknek, amelyek az új előírásoknak még nem felelnek meg, sürgősen intézkedniük kell a jogszabálynak megfelelő, új tag beléptetése és az alapszabály módosítása iránt is, ellenkező esetben nyilván számolniuk kell azzal, hogy a cégbíróság – a közeljövőben – törvényességi felügyeleti eljárást indít ellenük.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja