Úttalan utakon – a telki szolgalmi jog elbirtoklása a gyakorlatban

Szerző(k): Dr. Puskás Attila | 2018.07.19 | Ingatlan

Az elbirtoklással – mint a tulajdonjog megszerzésének egyik módjával – általában ingók és ingatlanok vonatkozásában szoktunk találkozni, jogszabály azonban lehetővé teszi a telki szolgalmi jog elbirtoklását is.

A telki szolgalom egy olyan (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában levő és a szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy birtokosát más módon valaminek az eltűrésére késztetheti. Leggyakrabban átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása stb. céljára szoktak telki szolgalmi jogot létesíteni. A jogszabály külön nevesíti azt az esetet, amikor valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, s ilyenkor a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

A telki szolgalom csak ingatlanok tekintetében létesíthető, és legalább két ingatlant feltételez. Mivel a rendeltetése az, hogy az egyik ingatlan részére bizonyos előnyöket biztosítson, amely jogosultságok viszont a másik ingatlan vonatkozásában általában teherként jelentkeznek, ezért nevezik a gyakorlatban azt az ingatlant, melynek javára a szolgalom szól, „uralkodó”, a szolgalommal terhelt ingatlant pedig „szolgáló” teleknek. A telki szolgalom többnyire szomszédos, de legalább az egymáshoz közel fekvő ingatlanok tekintetében jöhet létre. Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ezzel válik dologi hatályúvá a telki szolgalom, mint jogosultság, azaz a szolgáló telek mindenkori birtokosa köteles tűrni az uralkodó telek mindenkori birtokosának a szolgalomszerű használat gyakorlását.

Telki szolgalom alapvetően szerződés alapján, jogszabály rendelkezése folytán, valamint bíróság vagy más hatóság határozatánál fogva keletkezik. Létrejöhet azonban elbirtoklás útján is.

Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása viszont nem vezet elbirtoklásra.

A vonatkozó bírói gyakorlat rámutatott arra, hogy a szolgalom elbirtoklással történő megszerzésére szolgalomszerű használat vezet, és a szolgalom elbirtoklója igényt tarthat arra, hogy megszerzett jogát dologi jogi hatállyal az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az egyik ilyen esetben az elbirtoklással történő megszerzést megállapította a bíróság, amikor az ingatlan tulajdonosainak jogelődjei használták meghatározott időn keresztül szolgalomszerűen a szolgáló telkeket átjárásra.

Elvi éllel mondta ki a bíróság, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ingatlan mindenkori „tulajdonosa/birtokosa” jogosult a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérni, ezért nincs szükség az elbirtoklási idők összeszámítására, mivel az elbirtoklás ebben az esetben ex lege, a törvény erejénél fogva adott esetben már a jogelődöknél bekövetkezett. Továbbá az új tulajdonosok személyét illetően nem szükséges igazolni, hogy a szolgalom saját személyükben is bekövetkezett. Emiatt az elbirtoklásra alapított igény érvényesítésének nem feltétele, ha az új tulajdonosok is önálló elbirtoklónak minősülnek, azaz az elbirtoklás feltételei a személyükben is fennállnának.

Ingatlannal kapcsolatos kérdésekben keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.