Vettem egy kortárs festményt. Pontosan miért is fizettem? I.

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Otta Zsolt | 2018.09.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Egy teljesen mezei adásvételnek tűnhet, ha egy galériában vagy akár közvetlenül a művésztől veszünk egy kortárs festményt. De vajon korlátlanul bármit megtehetek a képpel, hasznosíthatom ugyanúgy, mint egy szerzői jogvédelemben nem részesülő más hétköznapi dolgot? Mondjuk, mint egy kerékpárt?

A kérdés összetettebb, mint gondolnánk. A szerzői jogokat boncolgatjuk egy picit e bejegyzésben (és annak tervezett folytatásában is).

Ahhoz, hogy megértsük, miért viselkedik máshogy egy festmény, mint mondjuk egy kerékpár, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezéseit kell segítségül hívnunk. Az Szjt. szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Oszlassunk el rögtön egy tévedést! Nem kell hivatásos művésznek lenni ahhoz, hogy az alkotásunk szerzői jogi oltalom alatt álljon. Egy amatőr „mázolmány” vagy egy iPhone-nal készített hétköznapi fotó, film is jogi védelem alatt áll. A törvény egyébként kimerítő felsorolással részletezi azon alkotások körét, amelyek védelemben részesülnek, de ez egyáltalán nem egy zárt rendszer, a technika fejlődésével folyamatosan bővülnek a szerzői jogvédelem alatt álló kategóriák.

A példánknál maradva, a festmény bizony beletartozik a „rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján létrehozott alkotás” kategóriába, így az Szjt. hatálya alá esik, ahol mindig van egy szerző, akinek jogai is vannak. Most abba a közelmúltban nagy port kavart érdekes kérdésbe ne menjünk bele, mely arról szólt, hogy amikor egy csimpánz által készített véletlen selfiesorozatot a gazdi  posztolt a kedvenc közösségi oldalára, milyen élénk jogvita bontakozott ki akörül, hogy szerző csak természetes személy lehet-e, másképpen fogalmazva egy állatnak lehetnek-e kvázi szerzői jogai. Innen már csak egy kis ugrás a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokhoz való (szerzői) jogi viszonyulás. Biztos tartogat még számunkra a jövő érdekes felvetéseket és válaszokat.

Kezdjük az alapoknál! Mit is jelent pontosan a szerzői jog? A szerzői jogokat két nagy csoportra oszthatjuk: (a) a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok, (b) a szerzőt megillető vagyoni jogok.

A szerzőt megillető személyhez fűződő legfontosabb jog például, hogy a szerzőségét elismerjék és feltüntessék. De ugyanilyen személyhez fűződő jog a műalkotás nyilvánosságra hozatalának joga vagy a mű integritásához való jog, azaz a mű egységének védelme (ne lehessen átfesteni, vagy bármely módon átdolgozni, vagy levágni belőle egy csíkot, mert nem fér bele a nagyitól örökölt blondel keretbe stb.). Ezek azok az elidegeníthetetlen, kvázi alapjogok, amelyeket még átruházni sem lehet, illetve a szerző ezen jogairól nem is mondhat le érvényesen, ezek még a halála után is megilletik. Ha tehát a megvásárolt festményen javítani szeretnénk picit, mert azon nem elég kék az ég, vagy nem elég zöld a fű, jobb ha tudjuk, hogy szerzői jogsértést követünk el, az ajándékozó művész jogilag felléphet ellenünk. Más kérdés, hogy ha kiakasztjuk az átjavított képet a nappaliban, a művész nagy valószínűséggel sosem fog tudomást szerezni a művét ért sérelemről.

A másik nagy kategória a szerzőt megillető vagyoni jogok csoportja. Az Szjt. úgy fogalmaz, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Bármely felhasználásra szóló engedély a szerzőtől a jogszabály alapján kizárólag felhasználási szerződéssel szerezhető.

El kell tudnunk tehát határolni, mert jogilag és egyébként logikailag is elválik egymástól és külön életet él egyrészt a festmény, mint dolog tulajdonjoga (az pontosan kié, hogyan szerezte meg, illetve a tulajdonjogából fakadóan azzal tulajdonosként rendelkezhet, birtokolhatja, továbbajándékozhatja), másrészt a festményt, mint dolgot létrehozó és azzal kapcsolatban a szerzőt megillető szerzői jog.

A kettő ütközik is, mert például a tulajdonos általában korlátlanul rendelkezhet a tulajdonát képező dologgal, de ez a rendelkezési joga nem sértheti a szerző szerzői jogait. A szerzői jogok mindaddig a szerzőnél maradnak, amíg felhasználási szerződéssel át nem ruház abból valamit harmadik személyre.

Azt kell megértenünk, hogy az adásvételi szerződés nem azonos a felhasználási szerződéssel. Egy adásvételi szerződéssel meg tudom szerezni a festmény (műpéldány) tulajdonjogát, de azzal nem szerzem meg a szerzőt illető és nála maradó szerzői jogokat, illetve az azok részét képező, a festményhez, mint alkotáshoz fűződő vagyoni jogokat.

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy például a megvásárolt festményt lógathatom a falamon a kanapé felett a nappalimban, de már nem adhatom oda a Ludwig Múzeumnak, hogy a soron következő kiállításán azt nyilvánosan bemutassa. Ehhez bizony kell a szerző előzetes hozzájárulása, különben a szerző jogilag felléphet a tulajdonossal és a múzeummal szemben is. Mert a festmény kiállításakor a festmény (műpéldány) jogos tulajdonosa is olyan felhasználónak minősül a felhasználás módjára tekintettel, akinek a mozgástere korlátozott, csak azt teheti meg, amit nem tilt a szerzői jog, vagy amire a szerző felhasználási engedélyt adott.

A festmény tulajdonosának engedélyt kell kérnie, sőt még díjfizetési kötelezettsége is fennáll a szerző felé, ha harmadik személynek kiállítás céljára bérbe vagy haszonkölcsönbe adja azt a műalkotást, amit korábban megvett. Ezt a bérbe, haszonkölcsönbe nyújtást hívja az Szjt. a terjesztés jogának.

Érdekes ugye? A festmény az enyém, mégis fizetnem kell másnak érte, ha bérbe/haszonkölcsönbe adom! Már csak ezért is óvatosan kell bánni a netről könnyen letölthető iratmintákkal, mert – ahogy a fenti cikkünk is példázza – könnyen meglepetés érhet minket.

A bejegyzés folytatásában megvizsgáljuk, hogy milyen konkrét szerzői jogok illetik meg a szerzőt akár a műpéldány tulajdonosával szemben is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Mediátor | Alapító equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja