Vezetékjogi kisokos II.

Szerző(k): Dr. Puskás Attila , Dr. Gaál Barnabás | 2018.11.15 | Ingatlan

Ahogyan azt az előző cikkben előrevetítettük, jelen bejegyzésben a vezetékjog alapításával kapcsolatos kisajátítás, valamint kártalanítás témakörébe kívánunk betekintést nyújtani.

A korábbi bejegyzésben megállapítást nyert, hogy a vezetékjog mint használati jog a hálózati engedélyesnek rendkívül széles jogosítványokat biztosít a tulajdonos jogainak rovására, amely könnyen a vezetékjoggal terhelt ingatlan forgalmi értékének csökkenését okozhatja, emellett pedig az ingatlan használatával összefüggő jogok korlátozásához vezethet. A tulajdonosi jogok esetleges csorbulására tekintettel az ingatlantulajdonos, mint a vezetékjog kötelezettje a Polgári Törvénykönyv alapján kártalanításra tarthat igényt.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Mindenekelőtt fontos, hogy a kártalanítás és a kártérítés fogalmát egymástól elhatároljuk. A két jogintézmény között a legfőbb különbség, hogy kártalanítás lehetősége kizárólag jogszerű magatartással okozott kár esetén merülhet fel. A Polgári Törvénykönyv a kártalanítással kapcsolatos szabályozásában is levezeti a kártérítés és a kártalanítás kategóriák különválasztását úgy, hogy kimondja, hogy a törvény által megengedett károkozási esetekben kártalanítás jár, azzal, hogy a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A vezetékjog létesítése nyomán jogszerűen okozott kárért fizetendő kártalanítás mértéke vonatkozásában a feleknek meg kell állapodniuk. Megállapodás hiányában az ingatlan tulajdonosa igényét bírósági eljárásban érvényesítheti.

Az eljárás a vezeték nyomvonalának kijelölésével indul, a megtervezés után pedig az építésügyi hatóság engedélyezi a megépítést. A vezetékjog engedélyezése iránti kérelemnek az építésügyi hatósághoz történő benyújtása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre. Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező nyomvonal-kijelölési dokumentációt köteles készíteni.

A fentieken túl az engedélyeztetést előkészítő eljárás során vizsgálni kell a terület- és településrendezési tervekkel való összhangot, valamint figyelemmel kell lenni az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő terveire.

Az építésügyi hatóság köteles az engedély kiadása előtt az eljárásról értesíteni a vezetékkel érintett ingatlan tulajdonosait, akik jogorvoslattal élhetnek az engedély kiadása ellen.

A vezetékkel érintett ingatlantulajdonosa jogorvoslat körében arra hivatkozhat, hogy a vezetékjog az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza, különösen akkor, ha a vezeték és annak biztonsági sávja az ingatlan méretéhez képest aránytalanul nagy területet foglal el.

Ilyen esetben főszabály szerint a hatóságnak is meg kell tagadnia az engedélyt. Amennyiben ez nem történne meg, akkor az előbbiekre hivatkozva az engedély megadásáról szóló határozat megtámadható, és az ingatlan kisajátítása kérhető. Kisajátítás esetén az ingatlan tulajdonjoga átszáll a kisajátítást kérőre.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A törvény szerint kisajátításnak akkor van helye, ha a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy vezetékjog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte.

A kisajátítás ellentételeként ugyancsak kártalanítás jár, amelynek legáltalánosabb formája a pénzbeli kártalanítás. Kártalanítás nyújtására a törvény szerint az köteles, aki a kisajátítás alapján az ingatlan tulajdonát megszerzi. A kártalanítás mértékének tekintetében ugyancsak a felek megállapodása irányadó.

Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga tehát csak kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg. Kártalanítási igény a vezeték megépítésekor keletkezik, amely, mint polgári jogi igény a törvény szerint öt év alatt elévül, ezért az ilyen jellegű igénnyel kapcsolatban nyomban, a vezetékjog létesítésével egyidejűleg rendelkezni kell.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.