Webshop-kereskedelem határok nélkül

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2021.03.25 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Egy hazai szinten sikeres webshop esetében előbb-utóbb felmerül a Magyarországon kívüli értékesítés igénye, első lépésben általában nem külföldi cégalapítással, hanem a belföldi kapacitások határon kívüli kiterjesztésével. Ilyen esetben adja magát a nyilvánvaló kérdés: melyik ország jogszabályai lesznek irányadóak azokra a szerződésekre, amelyeket a külföldi vevőkkel fogunk megkötni?

A kérdés tisztázása fogyasztói szempontból sem közömbös: az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseinek egyik alapvető motivációja annak a fogyasztói percepciónak az enyhítése, amely szerint az országhatárokon kívüli webshop-megrendelések jelentős kockázatot rejtenek magukban az esetleges panaszok és jogviták nehezebb érvényesíthetősége miatt. Ennek megfelelően egy külföldi terjeszkedést célzó webshop növelheti a fogyasztói bizalmat, ha világossá teszi a szerződésre irányadó jog kérdését.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A jogi szempontból releváns problémafelvetés akként fogalmazható meg, hogy az eladó (vállalkozás) és a vevő (fogyasztó) „illetősége”, azaz székhelye/lakóhelye eltérő országokban található, és értelemszerűen mindkét fél alapvetően abban érdekelt, hogy az általa ismert „hazai” jogszabályokat kelljen alkalmazni a szerződéses kapcsolat során. Az Európai Unión belül ezen kérdés szabályozására a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008 EK rendelet, közismertebb nevén a Róma I. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szolgál.

A Rendelet 6. cikk 1) bekezdése szerint fogyasztói szerződések esetén annak az országnak a joga az irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található. Szokásos tartózkodási helyként a fogyasztó lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét (ideiglenes lakcímét) kell figyelembe venni. A főszabály szerint tehát aki külföldi kereskedésre adja a fejét, annak a külföldi jogszabályokkal kell összhangba hoznia a szerződéses viszonyait.

Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a Rendelet a fogyasztói szerződések esetén sem zárja ki a felek szabad jogválasztását, feltéve, ha a jogválasztás nem éppen azoknak a fogyasztói jogoknak a csorbítását célozza, amelyeket a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti jogszabályok biztosítanak. Nincs akadálya tehát annak, hogy a külföldre értékesítő eladó az ÁSZF-ében kikösse a magyar jogszabályok alkalmazását a szerződéses jogviszonyra. Természetesen ezen kikötésnek alapvető érvényességi feltétele, hogy az a külföldi fogyasztó számára is érthető nyelven kerüljön rögzítésre és annak ismeretében jöjjön létre a felek közötti szerződés.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogválasztás szabadsága alapján kizárólag a fogyasztókkal fennálló szerződéses relációban van lehetőség az alkalmazandó jog meghatározására, így a főszabálytól való eltérésre. Ezzel szemben a célország közjogi normáinak alkalmazását jogválasztás esetén sincs lehetőség mellőzni: amíg tehát jogválasztás útján elkerülhető egy külföldi polgári törvénykönyv alkalmazásának szükségessége, addig a különböző fogyasztóvédelmi, reklámjogi vagy éppen adatvédelmi normák betartása iránti felelősség alól nem lehet ilyen módon mentesülni.

A külföldre történő értékesítés megkezdése előtt tehát mindenképpen meg kell ismerni a célország releváns jogszabályait. Mielőtt ezzel bárkit is elriasztanánk a külföldi terjeszkedéstől, megjegyezzük: természetesen az Európai Unió tagállamaiban a közös piac eredményes működése céljából a határon átnyúló kereskedelemre vonatkozó normák is egységesítésre kerültek, így aki alapvetően a magyar jogszabályokkal összhangban folytatja külföldi tevékenységét, annak a kirívó jogsértés kockázatával külföldön sem kell számolnia.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja