Közbeszerzési boszorkánykonyha: avagy a szabálytalansági eljárásról II. epizód

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.09.06 | Közbeszerzés

Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet.

Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés.

A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormánytisztviselő) ha „szimatot fognak”, kötelesek azt jelezni az irányító hatóság (IH) szabálytalanságfelelősének, akinek pedig kötelessége rögzíteni ezt a monitoring és információs rendszerben. A vizsgálat megkezdéséről, vagy. annak mellőzéséről az IH vezetője dönt. A döntéssel egyidejűleg kijelöli a szabálytalansági eljárás vezetőjét, és. 5 napon belül értesíti az érintettet kedvezményezettet, aki innentől izgulhat

A nagy izgalomban érdemes jogi szakértőt igénybe venni, mert a kedvezményezettnek az értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül kell megtennie az észrevételeit a szabálytalansági gyanúval kapcsolatban. A szabálytalanságfelelős azonban a tájékoztatási kötelezettségétől eltekinthet, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás sikerességét a tájékoztatás következtében az érintett kedvezményezett, különösen a tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné. Ebben az esetben a kedvezményezett az észrevételezési jogával nem élhet, észrevételeit jogorvoslati kérelmében (sic!) terjesztheti elő.

Közbeszerzés 2019 – Konferencia

Változik a közbeszerzési törvény (Kbt.) + Aktualitások
Időpont: 2019. január 18., péntek
Előadók:  Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella, Dr. Szabó Andrea

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Fontos rendelkezés, hogy a „közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását”, mivel a támogatások döntő többségének felhasználása közbeszerzés keretében valósul meg. Egy későbbi blogcikkben külön foglalkozunk az IH ezen fordulat szerinti kezdeményezéseivel, vagy. a kezdeményezések elmaradásával.

A szabálytalansági eljárás vezetője, az iratok áttanulmányozását követően, a gyanúval kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet készít. A szabálytalansági eljárásban az IH vezetője, a szabálytalanságfelelősnek, – a szabálytalansági eljárás vezetője által készített jegyzőkönyv alapján készített- javaslata alapján, – az eljárás megindításától számított- 45 napon belül dönt.

A szabálytalansági eljárás lezárulhat:

  • a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy
  • b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és – ha szükséges – támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.”

Szabálytalanság megállapítása esetén az IH jellemzően a következő jogkövetkezményeket (sic!) alkalmazhatja: támogatás (egészének vagy egy részének) visszavonása, szerződés felmondása/elállás.

A szabálytalansági eljárás eredményéről 5 napon belül értesíti a kedvezményezettet a szabálytalansági eljárás vezetője. Ezen értesítéssel lezárul az „elsőfokú” szabálytalansági eljárás.

Ahogyan az előző cikkünkben ismertettük. a szabálytalansági eljárást lezáró döntést egy közigazgatási szerv hozza meg, nem közigazgatási szervi minőségében, és a döntés ellen jogorvoslattal lehet élni egy nem közigazgatási szervi minőségében eljáró miniszterhez. A fentiekben ismertetett kifejezések (döntés, jogkövetkezmény, jogorvoslat) azonban senkit ne tévesszenek meg, a szabálytalansági eljárás nem közigazgatási eljárás, a döntés valójában egy, a támogatási szerződéshez kapcsolódó polgári jogi jognyilatkozat, amelyet az egyik szerződő fél (IH) szabályozott eljárásban (ez a szabálytalansági eljárásrend) tesz meg.

Következő blogcikkünkben a szabálytalansági döntéssel szemben igénybe vehető „jogorvoslati” eljárás menetével fogunk foglalkozni.

Amennyiben szabálytalansági eljárással kapcsolatban szeretne segítséget kérni, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja