Szerzői jogi kisokos I. – Milyen alkotást véd a szerzői jog?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.01.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az alkotás iránti vágy talán már a kezdetektől része az ember személyiségének, legyen szó akár egy túlélést szolgáló eszközről vagy egy lelket tápláló művészeti alkotásról. De persze a büszkeség is része emberi mivoltunknak, amiért szeretnénk megkülönböztetni és megvédeni alkotásunkat másoktól, legyen szó akár Elton John legújabb daláról vagy Jolánka néni receptes füzetéről.

Jelen cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a törvény szerzői jogi védelemben. Ebben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) lesz segítségünkre.

Az Szjt. alapvetése, hogy a törvény védi az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokat, így szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ezt tekinthetjük egyfajta „területi” követelménynek.

Elsőre rögtön feltűnhet a Kedves Olvasónak, hogy ez a törvényi meghatározás igencsak tág és igen kiterjesztő módon is értelmezhető. Ez azonban nem véletlen. Ugyanis figyelemmel a minket körülölelő világ folyamatos változására, a gyors technikai fejlődésre, illetve az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotások rendkívül változatos megnyilvánulásaira és módjaira, a jogalkotó szánt szándékkal nem akarja túlzottan leszűkíteni a védelem alatt álló művek körét, éppen azért, hogy a jövőben elkészülő, jelenleg még nem ismert technikát és formát alkalmazó alkotásokra is automatikusan kiterjedjen a védelem a törvény folyamatos módosítása nélkül.

Természetesen a jogalkotó ad még további fogódzót is a szerzői jog által védett alkotások meghatározására egy igencsak hosszú (összesen 16 elemből álló) felsorolás formájában. E szerint szerzői jogi oltalom alatt álló alkotás többek között: az irodalmi mű; a nyilvánosan tartott beszéd; a zenemű, szöveggel vagy anélkül; a filmalkotás és más audiovizuális mű; a rajzolás, a fotóművészeti alkotás; az építészeti alkotás és annak terve; a jelmez, a díszlet és azok terve stb.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti felsorolás csak példálózó, nem kizárólagos jellegű. A jogalkotó külön is kiemeli, hogy az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása szerzői jogi védelem alatt áll függetlenül attól, hogy a fenti felsorolás tartalmazza-e vagy sem.

A fenti „területi” követelményen túl továbbá egyetlen „minőségi” követelményt határoz meg a jogalkotó. Mégpedig, hogy az alkotás a szerző szellemi tevékenységéből kell, hogy fakadjon, továbbá, hogy az alkotás egyéni és eredeti jelleggel kell, hogy bírjon.

E meghatározás elemeit boncolgatva tehát megállapítható, hogy a törvény nem magát a szellemi tevékenységet, hanem annak eredményét védi. Tehát egy gondolat, egy ötlet önmagában még nem minősül szellemi alkotásnak.

A fenti meghatározás „egyéni” szócskája pedig azt jelenti, hogy a mű a szerzőé kell, hogy legyen. Azaz a mű és a szerző között személyes kapcsolat kell, hogy fennálljon, azaz a mű szubjektíve eredeti, nem mástól átvett.

Az „eredeti” szócska pedig arra utal, hogy a mű más alkotásoktól való megkülönböztethetőségének a tartalmi és formai elemek kifejezésének módjában kell megnyilvánulnia. Vagyis az egyéni, eredeti jellegnek ki kell fejeződnie az alkotáson.

A fentiekből egyenesen következik és kiemelten fontos, hogy a tévhittel ellentétben a szerzői jogi védelem nem függ semmilyen mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőtől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Csupán a fenti „területi” és „minőségi” feltételnek kell teljesülnie. Tehát a szerzői jogi védelem szempontjából nincs különbség Martin Scorsese legújabb filmalkotása és az általunk mobiltelefonnal rögzített cuki macskás videó között.

Ezek tehát a szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások pozitív feltételei. A cikksorozat következő részében pedig számba vesszük a szerzői jogi védelem negatív feltételeit.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.