Különélő szülő és gyermek közötti kapcsolattartás a koronavírus idején

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2020.03.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A kapcsolattartás kötelező érvényű szabályait jogszabályok tartalmazzák.

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.

A kötelező kapcsolattartási szabályok lényege, hogy a szülők, illetve gyermekek közötti konfliktushelyzet esetén a gyermekétől különváltan élő szülő számára biztosítja azokat a minimális jogokat, amelyeket az ki tud kényszeríteni, szükség esetén a hatóságok útján, és ami mentén egyébként, mint felelős szülő számon is kérhető, ha ő maga, neki felróható okból megszegi azokat és nem törődik a gyermekeivel. A kapcsolattartás azonban ennél sokkal többet jelent. A különváltan élő szülők és a gyermekek együttműködését jelenti a mindennapokban, amely – leszámítva, hogy egy jogi kategória – valójában sokkal fontosabb erkölcsi, etikai kérdés.

A szülők előtt mindig ott van tehát a lehetőség, hogy a gyermek érdekét szem előtt tartva rugalmasan, együttműködve, közös megegyezéssel, a veszélyhelyzetre tekintettel eltérjenek a kialakult kapcsolattartási szabályoktól. Megoldás lehet ilyen esetekben a kapcsolattartás online formáinak igénybevétele. Ezen kívül a kapcsolattartás szabályait kizárólag jogszabályok vagy bíróság/hatóság döntése írhatják felül, tehát főszabály szerint a kialakult kapcsolattartás szabályait be kell tartani.

Friss jogszabályi előírás, hogy a gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

A kapcsolattartás magában foglalja a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelének jogát is, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik. Ha azonban a szülő olyan helyre viszi a gyermeket, amely járványügyileg érintett, és ezáltal a gyermeket veszélynek teszi ki, úgy felmerülhet a kapcsolattartás korlátozása iránti kereset benyújtása, vagy meghatározott időre a felügyelt kapcsolattartás lehetősége.

Amennyiben a gyerek karanténba került, a személyes kapcsolattartás a különélő szülővel nyilván nem megoldható, tehát a kapcsolattartás ezen időszak alatt szünetel, az elmaradt kapcsolattartást azonban utóbb lehet pótolni. Ha viszont valamelyik szülő indokolatlanul korlátozni akarja a járványügyi helyzetre tekintettel a kapcsolattartást, a bíróságon kérhető a kapcsolattartás szabályainak végrehajtása.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.