Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.12.17 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
A modern, demokratikus társadalmakban egyre inkább elvárás, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körben szerepet kapjon, mint társadalom- és véleményformáló erő.
Nincs ez másképp a környezetvédelemben sem, ahol a jogalkotó törekszik arra, hogy biztosítsa a nyilvánosság megjelenésére irányuló megalapozott igényt.
A részvétel joga megilleti a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is.
Természetesen ezt a részvételi lehetőséget nem korlátlanul lehet gyakorolni, és markánsan meg kell különböztetni az ügyfél jogállástól. A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek így elsősorban a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban jogosultak részt venni.
Ezen túlmenően általános joga mindenkinek, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja.
A részvétel joga személyesen vagy képviselő útján, egyesületek révén, valamint a települési önkormányzatok útján gyakorolható.
Ha már elkülönítettük a részvételi lehetőséget az ügyfél jogállástól, érdemes megnézni a környezetvédelmi egyesületeket megillető jogokat.
Az olyan egyesületek tartoznak ebbe a körbe, amelyeket a környezetvédelmi érdekek képviseletére hoztak létre, és politikai pártnak, valamint érdekképviseletnek (pl. szakszervezet) nem minősülnek.
Ezeket az egyesületeket azon a hatásterületen, amelyen működnek, a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg a törvény erejénél fogva.
További joga ezen szervezeteknek, hogy tagsága érdekeit képviselve közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában, véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit, valamint ugyancsak véleményezze a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.
Az egyesület az adott jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025 Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina Kedvezményes ár 2025. július 31-ig:
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A miniszterek minden év december 31-ig a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a környezetvédelem területén illetékes miniszternek, aki azt közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.
A települési önkormányzatok pedig az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.
Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén az egyesület a környezet védelme érdekében jogosult fellépni.
Ezen fellépés keretében
- állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét jogosult kérni, vagy
- a környezethasználó ellen pert indítani.
Ugyancsak megilleti ezen egyesületeket a környezethasználók által indított közigazgatási perekbe történő perbelépés lehetősége.
Az által indított perben az egyesület kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt
- tiltsa el a jogsértő magatartástól, vagy a működéstől,
- kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.
A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.