Lehetek-e ügyvezető, ha korábbi cégemnek adótartozása van?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.07.08 | Cégjog

Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel.

Bevezetés

Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és kizáró okokat. Az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatot ráadásul olyan fontos dokumentumként határozza meg a Cégtörvény, hogy annak hiánya a cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli visszautasítását eredményezi.

Azt gondolhatnánk, hogy a Cégtörvény által megkövetelt nyilatkozatok megtétele és benyújtása esetén már minden „sínen van” a vezető tisztségviselő bejegyzéséhez és tevékenykedésének megkezdéséhez, ám kellemetlen meglepetés érheti az érintetteket, ha nem ismerik a következő szabályokat.

Amikor a NAV közbelép…

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 19. §-a szabályozza, hogy az adószám megállapításának milyen akadályai vannak az adóregisztrációs eljárásban. Ezeket a szabályokat megfelelően kell alkalmazni változásbejegyzési eljárás esetén is (24. §).

Az Art. fent hivatkozott rendelkezése alapján nem lehet vezető tisztségviselő, cégvezető, ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag/ részvényes (a továbbiakban: többségi tag) az a személy, aki jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, többségi tagja egy olyan másik cégnek, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik,

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, vagy

ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte.

A fentiek mellett a NAV akkor is megtagadja az adószám megállapítását (illetve felszólítja az adózót az akadály elhárítására), ha maga a vezető tisztségviselő, cégvezető vagy többségi tag rendelkezik a fenti mértékű adótartozással.

Amennyiben tehát egy olyan személyt kívánunk egy kft. ügyvezetőjének választani, aki egy másik cégben rendelkezik a szavazatok többségével, és az utóbbi cégnek ötmillió forintnál magasabb, fél éve lejárt adótartozása van, akkor a bejegyzési eljárás során a NAV értesíti a Cégbíróságot, és megtagadja az adószám megállapítását az előtársaság részére. 

Változásbejegyzési eljárás esetén pedig a változások bejegyzését követően a NAV felszólítja a céget (ahol a példa szerint ügyvezető lett a változásbejegyzés alapján), hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el az akadályt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, az adószám törlése felől intézkedik.

A NAV tehát adójogi eszközökkel befolyásolja olyan cégek működését is, amelyeknek nincsen adóhátralékuk, annak a közérdeknek az érvényesülése érdekében, hogy az adó megfizetése ne maradjon el. 

Amennyiben cégügyekkel kapcsolatos kérdése lenne, forduljon bizalommal szakértőinkhez. 

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.