Módosítások a hulladéktörvényben XIV. – Változó biztosítéki előírások

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.02.03 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük.

A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás.

1. A pénzügyi biztosíték

A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó – a tárolásra kerülő vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez.

A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket is mindenkor fedezni tudja.

2. A céltartalék

A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni.

A céltartalékot a működés folyamán az adózás előtti eredmény terhére kell képezni.

A céltartalékot az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan kell elkülöníteni akként, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor az a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

A hulladéklerakó üzemeltetőjének az üzleti év végén becslést kell készítenie a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-éig a hulladékgazdálkodási hatóságnak be kell nyújtani.

A becslésben, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentációban be kell mutatni, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.

A hulladékgazdálkodási hatóság a becsléseket – szakmai értékeléssel kiegészítve – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére minden év július 15-éig megküldi.

3. A biztosítás

A hulladékgazdálkodási tevékenységgel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében – kormányrendeletben meghatározott – gazdálkodó szervezeteknek környezetvédelmi biztosítást kell kötniük.

A személyi hatály azon gazdálkodó szervezetekre terjed ki,

a) amelynek tevékenysége során meghatározott mennyiségű hulladék képződik,

b) amely a hulladéktörvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint

c) amely meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.

4. Közös szabályok

A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-éig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, illetve a pénzügyi biztosíték vagy a céltartalék rendelkezésére áll.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.