Alkatrész vagy hulladék? Néhány gondolat a hulladékká vált járművekről

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.07.28 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Gyakran találkozni családi házak udvarán fűvel vagy leginkább gazzal benőtt, kibelezett gépkocsikkal, karosszériákkal. Bár úgy tűnhet, ezek akár hasznos alkatrészek is lehetnek, a jogi szabályozás korántsem ilyen elnéző és egyszerű. Érdemes megnézni, hogy a jogalkotó milyen kötelezettségeket ró a gépjármű-tulajdonosokra, valamint a gyártókra.

A gépjármű tulajdonosa vagy birtokosa azt a gépjárművet, amelyet a forgalomból véglegesen ki szándékozik vonni, a gyártónak, forgalmazónak vagy bontónak kell, hogy átadja (kivétel, ha a hulladékká vált gépjármű kezelését a tulajdonos hulladékgazdálkodási engedély birtokában maga végzi, de véleményem szerint nem ez a jellemző).

Amennyiben a hulladékká vált gépjármű gyártója magyarországi székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, vagy tevékenységével felhagyott, illetve ha megszűnt, a gépjármű tulajdonosa vagy birtokosa a gépjárművet kizárólag a bontónak adhatja át kezelésre.

A gépjármű forgalomból történő végleges kivonásának ténye a gépjármű-nyilvántartásba kizárólag azt követően vezethető be, hogy a hulladékká vált gépjárművet a tulajdonos vagy a birtokos a gyártónak, forgalmazónak vagy bontónak átadta, az átadás tényét igazoló, a közlekedési hatóság által kiállított bontási átvételi igazolást mindkét fél aláírta, és az igazolással a gépjármű tulajdonosa vagy birtokosa a végleges kivonást a közlekedési igazgatási hatóságnál kérelmezi.

Az átvételi helytől a bontóhoz történő szállítás során a hulladékká vált gépjárművet nem kell veszélyes hulladékként szállítani, így a hulladékká vált gépjármű bontóhoz történő elszállításáig a hulladék gyűjtése vagy tárolása nem minősül veszélyes hulladékkal végzett hulladékgazdálkodási tevékenységnek.

A gyártó a forgalomból kivonni szándékozott gépjárművet a tulajdonostól vagy az üzemeltetőtől köteles átvenni, és gondoskodik annak bontóhoz történő eljuttatásáról, a bontási átvételi igazolás kiállítását követően a hulladékká vált gépjármű kezeléséről, valamint a jogszabály által előírt hasznosítási arányok teljesítéséről.

A gyártó a fenti bekezdésben írt célok elérése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával átvevő- és kezelőhálózatot alakít ki és működtet. Az átvevő- és kezelőhálózatot úgy kell kialakítani és a gépjármű átvételét biztosítani, hogy közúton haladva 50 kilométeren belül legalább 1 olyan hely – átvételi hely vagy hulladékkezelő létesítmény – legyen, ahol a tulajdonos a gépjárművet a gyártónak vagy a forgalmazónak kezelés céljából átadhassa.

A gyártónak – az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve – a hulladékká vált gépjármű kezelését úgy kell végeznie, hogy

1. az 1980. január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetén az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatra előkészítésének és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 75 tömegszázalékot, az újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 70 tömegszázalékot;
2. a 2006. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatra előkészítésének és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömegszázalékot, az újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 80 tömegszázalékot;
3. 2015. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatra előkészítésének és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömegszázalékot, az újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 85 tömegszázalékot

elérje.

Amennyiben a gyártó nem az átvételi hely szerinti telephelyen vagy nem saját maga gondoskodik a kezelési kötelezettség teljesítéséről, a bontási átvételi igazolás kiállítását követően a hulladékká vált gépjárművet a bontó részére az átvételt követő 30 napon belül átadja.

A gyártó az átvételi, kezelési és újrahasznosítási kötelezettségeinek átvállalására és teljesítésére közvetítő szervezetet hozhat létre vagy bízhat meg.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.