Módosult a garanciális jogokra vonatkozó mintatájékoztató

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2023.01.12 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Karácsonyi meglepetésként 2022. december 27-ei hatállyal módosította a Kormány a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló, a vállalkozások által széles körben alkalmazott mintatájékoztatóját.

Minden olyan vállalkozás számára tehát, amely a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti mintatájékoztató alkalmazásával tesz eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének, erősen javallott mielőbb frissíteni a kellékszavatossági jogra vonatkozó tájékoztató szövegét, ugyanis érdemben módosultak a mintatájékoztatóban rögzített szabályok.

A helytálló tájékoztatás kötelezettségével összefüggésben a Kúria egy tavaly közzétett eseti döntésében [BH2022.138.] az alábbiakat rögzítette: „a jogszabályoknak nem megfelelő, pontatlan, hiányos tájékoztatás megtörténtét az utólagos tájékozódás lehetősége nem befolyásolja, a fogyasztóknak pedig nem is kell feltételezniük egy vállalkozásról, hogy valamely lényeges tájékoztatási elemet elhallgatott, vagy megtévesztő módon tálalt, és azt csak utólag, más forrásból tudják megismerni/korrigálni.”

Fontos tudni tehát, hogy a „jog nemtudása nem mentesít” alapelv ellenére a fogyasztók részére jogszabály alapján nyújtandó tájékoztatást teljeskörű és pontos információk átadásával kötelesek a vállalkozások biztosítani, ebbéli hibáikat vagy hiányosságaikat nem menthetik ki egy hatósági eljárás során azzal, hogy a fogyasztónak lehetősége adódott volna összevetni a jogszabállyal a vállalkozás téves vagy hiányos tájékoztatóját.

Annak érdekében, hogy ne csak egyszerűen lecseréljük, hanem meg is értsük a mintatájékoztató szövegét, vegyük sorra mely szabályok indokolták a módosítást.

Kijavítás és kijavíttatás 

A Ptk.-nak a kellékszavatossági jogokra vonatkozó 6:159. §-a 2022. január 1. napjának (!) hatályával egészült ki az alábbi rendelkezéssel:

„(2a) Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.”

Bizonyos termékek és szolgáltatások tekintetében tehát a hivatkozott jogszabálymódosítás szűkíti a fogyasztókat megillető kellékszavatossági jogok körét, ilyen esetekben ugyanis második körben kizárólag az árleszállítás vagy a szerződéstől való elállás joga érvényesíthető.

Hibás teljesítési vélelem

Szintén 2022. január 1. napjától hatályos a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet alábbi rendelkezése, amely az áruk adásvételére vonatkozó fogyasztói szerződések körében alkalmazandó:

„11. § (1) Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

A hivatkozott szabály pedig többletjogokat biztosít a fogyasztók részére az által, hogy a fogyasztói adásvétel körében a Ptk. 6:158. §-a szerinti 6 hónap helyett 1 évre emeli a hibás teljesítési vélelem időtartamát, amely alatt a vállalkozást terheli a hiba keletkezési időpontjának bizonyítása.

Bár a mintatájékoztató módosítása 2022. december 27. napjával történt meg, zárásképpen ismételten felhívom a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések már 2022. január 1. napjától hatályba léptek, tehát a Kormány is majdnem egy teljes évet késlekedett a mintatájékoztató megfelelő frissítésével. A hasonló „nagyvonalúságot” ennek ellenére sem javasoljuk a vállalkozásoknak a tájékoztatási kötelezettséget illetően, hiszen amit szabad Jupiternek…

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.