Legjobb tablet vagy legjobb árú tablet? – A hatóságnak sem mindegy!

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2023.10.12 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A kereskedelmi kommunikáció alapvető jellegzetessége az eltúlzó kifejezések használata, amelynek tényszerűségét, egyszersmind elfogadottságát a hatósági gyakorlat is visszatérően rögzíti. A túlzó kommunikációs elemek használata ugyanakkor nem korlátlan, hiszen hiába vannak a fogyasztók is tudatában annak, hogy a reklámszövegek előszeretettel szépítik a valóságot, ezek a kifejezések mégis befolyással bírnak a fogyasztói döntések meghozatalakor. Jelen cikkünkben a legegyszerűbben kommunikálható kifejezéshez, a „legjobbhoz” kapcsolódó hatósági gyakorlat bemutatásával igyekszünk segítséget nyújtani a megfelelő kommunikáció alkalmazásához.

A vizsgálódást ezúttal is a kályhánál, azaz a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinél kell kezdenünk. Az Fttv. 6. § (1) bekezdése szerint „a fogyasztó megtévesztését okozza a kereskedelmi kommunikáció, ha valótlan információt tartalmaz és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas”.

Térjünk vissza ennek fényében a „legjobb árú tablet” kommunikációra: a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint a „legjobb ár” kifejezés az adott tényező (ár) szempontjából piacelsőséget kommunikál a fogyasztók számára, amely egy objektív, mérhető és ezáltal bizonyítható tényező.

Mivel az Fttv. 14. §-a alapján a vállalkozás a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát a hatóság felhívására igazolni köteles, a legjobb árú tablet kifejezés használata csak abban az esetben nem lesz megtévesztő, ha annak valóságtartalmát a vállalkozás érdemi bizonyítékokkal alá tudja támasztani. Érdemi bizonyíték alatt pedig nem egy egyszerű Google találati lista értendő; a GVH részletes piaci elemzést végez ebben a körben, ezért az „ellenbizonyításnak” is célszerű jól dokumentáltnak és megalapozottnak lennie.

Fontos tudni azonban, hogy más megítélés alá esik, ha a „legjobb” kifejezés mellett nem szerepel objektív tényező, amely mentén legjobbnak nevezzük a terméket, a példánál maradva: „legjobb tablet”.

A GVH 91/2013. VJ számú eseti döntésében rögzítette, hogy „önmagában a »legjobb« jelző nem minősül a fogyasztói döntést befolyásoló állításnak. Az, hogy egy fogyasztó vagy egy piaci szereplő számára melyik szolgáltatás vagy áru a legjobb, számtalan objektív tényezőtől függ, miközben az általános érvényű »legjobbság« – valamilyen termékjellemző (pl. ár, gyorsaság, garanciális szolgáltatások) kiemelése nélkül – önmagában meglehetősen szubjektív tartalmú, így egy racionális választási helyzetben egyértelműen meghatározható, piaci jelentőségű szerepet nem játszik.”

Természetesen a gyakorlatban nem minden ilyen fekete-fehér: a hivatkozott GVH határozatban például az eljárás alá vont vállalkozás ezt a fajta kommunikációját kiegészítette azzal, hogy „az XY felmérése szerint a felnőtt lakosság által legjobbnak minősített…”. Bár a közlés tárgya továbbra is csak egy szubjektív ismérv volt („legjobb”), azzal, hogy annak megállapítását közvélemény-kutatásra hivatkozással igyekezett a vállalkozás hitelesként bemutatni, objektív ismérvet is felhasznált. A GVH határozata szerint „ez esetben a »legjobb« állítás már nem pusztán egy-egy véleményt tükröz, hanem egy sokaság véleményét, és ami így tényszerű eredményeket, elismertséget, minőséget sugall”.

Ha tehát a kommunikációnkban azt állítjuk, hogy a „legjobb tablet” kapható az üzletünkben, nem kell bizonyítékokkal készülnünk az állításunk valóságtartalmának alátámasztására. Ezzel szemben a „legjobb árú tablet”, de még „az egyetemisták által legjobbnak tartott tablet” állítások kommunikálása esetén is annak kockázatát futjuk, hogy azok valóságtartalmának próbáját a GVH előtt kell majd kiállnunk.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.