Smash or pass? – A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi dilemmái

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.08.08 | Adatvédelem

Biztosítási igények érvényesítésében is közreműködő ügyvédként nehéz lenne tagadnom, hogy a káresemények történéseinek rekonstruálása során kincset ér, ha valamelyik részes fél rendelkezett fedélzeti kamerával (modernkori nevén: dashcammel) a baleset során. A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi kérdéseit illetően számos tévhit él a köztudatban, amelyek akadályát képezik az optimális felhasználásnak, ezért jelen cikkemben arra vállalkozom, hogy rávilágítok a dashcamekkel kapcsolatos legfontosabb adatvédelmi követelményekre.

A vizsgálódást ezúttal is az előző cikkemben részletezett háztartási adatkezelés kategóriájánál kell kezdenünk: nem esik a GDPR hatálya alá az adatkezelés, ha azt természetes személy kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzi. Fontos tudni, hogy az Európai Adatvédelmi Testületnek a személyes adatok videóeszközökkel történő kezeléséről szóló 3/2019-es iránymutatása (a továbbiakban: Iránymutatás) szerint olyan területek kamerázása, ahol rendszerint nem kivételes jelleggel fordulnak elő természetes személyek (pl. elhagyatott hegyi útvonalon), nem minősülhet háztartási adatkezelésnek.

Amennyiben tehát a dashcam nem csupán a jármű belső tereit figyeli meg, illetve nem csupán olyan utakon közlekedünk a kameránkkal, ahol a „madár se jár”, úgy tudnunk kell arról, hogy adatkezelésünk a GDPR hatálya alá esik. Következésképpen kameránk üzemeltetését összhangba kell hoznunk a GDPR követelményeivel, amelynek teljesítését aztán a NAIH jogosult ellenőrizni.

Ejtsünk szót a legfontosabb követelményekről: mindenekelőtt meg kell találnunk az adatkezelés megfelelő jogalapját. Az Iránymutatás külön hangsúlyozza, hogy a dashcam vonatkozásában – hacsak nincs konkrét törvényi felhatalmazás hozzá, mint például a rendőrség esetében – egyedül az adatkezelő jogos érdekére [GDPR 6. cikk 1 bekezdés f) pontjára] alapított adatkezelés minősülhet jogszerűnek.

Ennek következtében az adatkezelőnek a dashcam üzemeltetését megelőzően el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet, figyelembe véve, hogy a kamera látókörében potenciálisan megjelenő személyek jogai milyen terjedelemben sérülnek a kamerás adatkezelés következtében. Az Iránymutatás rögzíti: amennyiben az adatkezelés célja esetleges balesetek körülményeinek bizonyítása, úgy a jogos érdekre alapított adatkezelés csak akkor válhat jogszerűvé, ha a kamera nem rögzíti folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket.

Következésképpen kizárólag azok a dashcamek minősülhetnek jogszerűnek, amelyek nem állandó jelleggel pásztázzák a forgalmat, hanem potenciális balesetveszély esetén lépnek működésbe, vagy egyéb módon alkalmasak arra, hogy csakis a balesettel/káreseménnyel összefüggésben, kivételes jelleggel készítsenek felvételt. Ezeket az üzemeltetési feltételeket pedig egy dokumentált érdekmérlegelési tesztben szükséges rögzíteni, amelyet hatósági ellenőrzés esetén a NAIH rendelkezésére kell tudni bocsátani.

Nehezen tekinthetők tehát jogszerűen keletkezett felvételeknek a különböző autós blogokon és csoportokban népszerű fedélzeti kamerás videók, amelyek szabálytalan közlekedési manőverek elkövetőit ábrázolják, még akkor sem, ha adott esetben a videónak a rendőrség eljárása lesz a következménye. És még akkor sem, ha a közzétett videófelvételen a rendszámokat mint személyes adatokat kimaszkolták.

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.

Kedvezményes ár 2026. február 26-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

Álláspontom szerint a fentivel azonos megállapítások vonatkoznak arra az esetre is, ha a fedélzeti kamera célja nem (vagy nem kizárólag) az esetleges balesetek körülményeinek rögzítése, hanem a leparkolt jármű védelme a rongálásokkal vagy lopással szemben (és a jármű közterületen áll). Állandó megfigyelés alá nem vonható a jármű környezete, de annak megfelelő érdekmérlegelési teszt alkalmazása mellett nincs akadálya, hogy kritikus távolságon belül érkező behatás esetén a kamera rögzítése működésbe lépjen.

Végezetül jelen cikkem végén is hangsúlyozni kívánom, hogy a fenti írásom célja nem a fedélzeti kamerák használatától való elrettentés volt, éppen ellenkezőleg: a hiedelmekkel ellentétben jogszerűen üzemeltethető a dashcam, amelynek adatvédelmi megfelelősége kialakításához szívesen állunk ügyfeleink rendelkezésére.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja