Nem szabad minden, ami látszik! – Az épületek ábrázolásának jogi kérdései

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.09.05 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Reményeink szerint az „élőzések” korában élve már keveseknek okoz meglepetést annak ténye, hogy más személyekről kép- vagy videófelvételek készítése és különösen azok online közzététele az érintett hozzájárulása birtokában jogszerű. Kevésbé ismert, hogy bizonyos feltételek mellett nem csupán a személyek, hanem az épületek ábrázolása is engedélyhez kötött, amely különösen reklámfilmforgatás/-fotózás előkészítése előtt rendszerint visszatérő jogi problémakör.

Mindezek alapján, meglátásom szerint, mind a profi reklámkészítők, mind az egyébként influenszer karrierben gondolkodók számára érdemes lehet megismerkedni ezekkel a szabályokkal, mielőtt helyszínt választunk a következő poszt/videó/kép elkészítéséhez.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §-a (2) bekezdésének k) pontja alapján az építészeti alkotás és annak terve szerzői jogi védelem alatt áll, amelyekre vonatkozóan a szerzői jog az Szjt. 67. §-a értelmében a tervezőt illeti meg. A szerzői jogi védelem nem csupán az építészeti tervekre, hanem magára a megvalósított épületre is kiterjed, így annak lefotózása/videózása és a felvételek közzététele a mű nyilvánossághoz való közvetítésének minősül [Szjt. 26. §], ennélfogva a szerző engedélyéhez kötött.

Ezen főszabály alól azonban az Szjt. meghatároz több kivételt is, így első körben azt érdemes megvizsgálni, felmerül-e valamely esetkör alkalmazhatósága:

1. A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható [Szjt. 68. § (1) bekezdés]. – Az engedély nélküli felhasználás jogszerűségéhez mindhárom feltételnek egyszerre kell fennállnia. A nyilvános hely követelménye azt feltételezi, hogy az épület nem magánterületen áll, tehát kizárólag a köztulajdonban álló épületek esetén merülhet fel a szabad felhasználás lehetősége.
2. Tudományos ismeretterjesztő előadás céljából képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható [Szjt. 68. § (2) bekezdés]. – Bár ebben a körben az 1. pontban rögzített feltételek fennállása nem szükséges, ugyanakkor a szabad felhasználás az építészeti alkotásról készült kép felhasználására korlátozódik, nem pedig új kép készítésére.
3. Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható [Szjt. 68. § (2) bekezdés]. – Az épület díszletként való szabad felhasználására kizárólag a médiatörvényben szabályozott médiaszolgáltatók jogosultak, önmagában tehát az audiovizuális műalkotás (ide tartozik például egy Youtube-videó) készítése még nem biztosít ilyen tárgyú jogosultságokat.

Természetesen mint minden szerzői jogi védelem alatt álló műalkotásnál, ebben az esetben is igaz, hogy megszűnik a védelem a szerző halálát követő 70 év elteltével, ugyanakkor a legtöbb műalkotástól eltérően az építészeti tervek esetén összetett feladat lehet a szerző személyének kiderítése, így ezt a lehetőséget csak biztos forrás birtokában célszerű alkalmazni.

A fentiekben az épület tervezőjét megillető szerzői jogi védelemről ejtettünk szót, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet az épület tulajdonosát megillető hasznosítási jogok észben tartására is. Miként arra a BH2005. 143. szám alatti eseti döntésben a Legfelsőbb Bíróság rámutatott: „A tulajdonosnak a hasznosítással, hasznok szedésével kapcsolatos jogát sérti az a magatartás, ha a házát lefényképezik, és e fényképet gazdasági reklámtevékenység során felhasználják. Ezért a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tarthat igényt megtérítésre.”

Előfordulhat tehát, hogy az épületről engedély nélkül készített felvételekkel egyszerre sérülnek a tervező, illetve a tulajdonos jogai is, akik akár együtt, akár külön-külön is jogosultak a jogsértővel szemben igényt érvényesíteni, ennek keretében pedig jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés címén jelentős összegű pénzbeli kompenzációt követelni.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.