A csökkentett munkaidős támogatás megváltozott feltételei

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza | 2020.04.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján megjelent, foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akcióterveket (KFI Támogatás és Csökkentett Munkaidős Támogatás) korábbi bejegyzésünkben már részletesen bemutattuk. Cikkünk megjelenése óta a Kormány a Csökkentett Munkaidős Támogatás igénylésének feltételeit a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet) jelentős mértékben módosította, egyszerűsítette. A 2020. április 29. napján hatályba lépő változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A Rendelet alapján a csökkentett munkaidős foglalkoztatás keretében a veszélyhelyzetet megelőző munkaidő 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidő is támogathatóvá vált. Az eredeti támogatási feltételek ezt 50% és 70% között tették lehetővé.

A létszámtartási kötelezettség kizárólag a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonyának fenntartására vonatkozik, míg az eredeti változat az átlagos statisztikai létszámra vonatkozott.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Rendelet értelmében a támogatás alapja tekintetében az alapbért kell figyelembe venni; a megelőző szabályozás szerint a támogatás alapja a távolléti díj volt. Az igényelhető támogatás maximuma tekintetében nem történt változás, azaz a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

A Rendelettel bevezetett változások alapján egyéni fejlesztési időben megállapodni csak akkor kötelező, ha a csökkentett munkaidő a korábbi munkaidő felét meghaladja, azzal, hogy erre az egyéni fejlesztési időre továbbra is kell munkabért fizetni, és továbbra is el kell, hogy érje a munkavállaló alapbére a veszélyhelyzetet megelőző alapbérét.

Amennyiben a csökkentett munkaidő nem haladja meg a korábbi munkaidő felét, akkor opcionális az egyéni fejlesztési időben történő megállapodás a felek részéről, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ilyen esetben nincs a munkaadó részéről kötelezettségvállalás, hogy a csökkentett munkaidőre eső személyi alapbér elérje a korábbi, teljes munkaidős személyi alapbért.

A Rendelet a munkaadó adminisztrációs terheit is enyhíti azzal, hogy amennyiben kizárólag a támogatás idejére kívánják a felek módosítani a munkaszerződést a csökkentett munkaidő tekintetében, akkor nem szükséges írásba foglalni a módosítást; a közös támogatási kérelem ezt pótolja.

A Rendelet a támogatás igénylésének feltételi körében is számos könnyítést vezetett be:

  • A támogatási kérelemben nem kell bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket.
  • Nem szükséges a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimeríteni.
  • Nem előírás a munkaidőkeret lejárta vagy lezárásra.
  • A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás nem minősül kizáró oknak.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja