A házastársi közös lakás rendezése I.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2019.08.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni.

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastársak közös kiskorú gyermekét, azzal, hogy a kizárólagos jogcímmel a lakást használó házastárs gyermeke is lakáshasználatra jogosult gyermek.

A családi otthon, a közösen lakott lakás használatának a védelmét az európai jogrendszerek rendszerint általános szabályokkal biztosítják, amelyek jellemzően függetlenek attól, hogy milyen vagyonjogi rendszer keretei között élnek együtt a házastársak. Korábbi jogszabály nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy mik lehetnek a közös lakással való rendelkezés korlátai, ezt a hiányt pótolja a jelenleg hatályos törvény, amely a házassági életközösség idejére, valamint a házassági életközösség megszűnése és a lakáshasználat rendezése közötti időre vonatkozóan tartalmaz szabályokat annak érdekében, hogy a házastársak egymás lakáshasználati jogát, illetve az ott lakó kiskorú gyermek lakáshasználati jogát ne csorbítsák.

Az egyik ilyen korlát a közös jogcímen használt lakás tekintetében áll fenn, amely szerint egészen addig, amíg a lakáshasználat nem nyer rendezést (a felek megállapodása alapján vagy bírósági döntéssel), a házastársak a közös jogcím alapján lakott lakás használatáról csak együttesen rendelkezhetnek, vagy akként, hogy az egyik házastárs rendelkezéséhez a másik hozzájárul. A hozzájárulást pedig ebben az esetben vélelmezni nem lehet.

További korlát, hogy a házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja. A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

A lakáshasználati jog megszűnéséhez a lakáshasználat rendezése szükséges; ez történhet a bíróság döntésével, olyan szerződéssel, amelyben a házastársak már az életközösség fennállása alatt rendezik a lakáshasználat bontás utáni vagy életközösség megszűnése utáni használatát, és olyan szerződéssel is, amelyet az életközösség megszűnése után kötnek meg a felek. Igaz, ez utóbbi megállapodás nincs alakszerűséghez kötve, azaz akár ráutaló magatartással is megvalósítható. A lakáshasználat rendezésének konkrét eseteit következő cikkünkben tárgyaljuk részletesen.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.