A jogszavatosság szabályai a Ptk.-ban

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2020.07.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A – már nem is annyira új – Ptk. külön alpontban szabályozza a hibás teljesítésnek azon esetét, amikor a szolgáltatott dolog nem a fizikai tulajdonságai miatt nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak, hanem a hozzá kapcsolódó jogi korlátok miatt szenved hibában, hiányosságban.

A kötelezettnek ugyanis a szolgáltatást nem csupán fizikai hibáktól mentesen, hanem „jogtisztán” kell nyújtania; ennek hiányában éppúgy hibásan teljesít, mintha a szolgáltatásban fizikai hiba lenne.

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános szabályai között szabályozza. Ennek oka az, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely – akár dologhoz kapcsolódó, akár immateriális – jogosultság átruházása esetén alkalmazásra kerülnek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A jogszabály ezzel alkalmassá teszi a jogszavatosság intézményét a forgalomképes vagyoni értékű jogok és követelések átruházására vagy hasznosítására irányuló szerződések hibás teljesítésének orvoslására is.

Az átruházott vagyoni jogosultság – akkor is, ha dologtól független, immateriális jog – hibás lehet a jogszerzés akadálya vagy a jogszerzés korlátozott volta miatt, és ennélfogva egyik esetben sem felel meg a szerződésben kikötött célnak.

A hibás teljesítés ilyenkor azzal kapcsolatos, hogy harmadik személyt megillető jogok miatt a jogosult vagy egyáltalán nem tudja megszerezni a szerződésben ígért jogot vagy követelést, vagy azt harmadik személy joga korlátozza, értékét csökkenti. Ezekben az esetekben a hibás teljesítés jogszavatossági következményei alkalmazandók.

A szerződésszegés súlya miatt külön állapítja meg a Ptk. a jogszavatossági jogokat arra az esetre, amikor a jogosult harmadik személy joga miatt egyáltalán nem tudja megszerezni az átruházni kívánt tulajdonjogot vagy más jogot.

A jogosult ebben az esetben a szerződéstől elállhat, vagy – a szerződésszegés általános szabályai szerint – irreverzibilis szolgáltatás esetén az azonnali hatályú felmondási jogával élhet; követelheti továbbá – szerződésszegéshez kapcsolódó kártérítési felelősség általános szabályai szerint – kárának megtérítését is. A kár mértéke – ha a kötelezett jóhiszemű volt – a szerződés megkötéséből eredő költségekre korlátozódik.

A Ptk. szerint a jogszavatosságból eredő jogok gyakorlásának előfeltétele, hogy a jogosult a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívja arra, hogy az akadályt elhárítsa, vagy megfelelő biztosítékot nyújtson. A határidő sikertelen eltelte után minden további feltétel nélkül biztosítja a törvény az elállás jogát a jogosultnak.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

Jogszavatossági következményeket maga után vonó hibás teljesítés az is, ha harmadik személynek az átruházott jogosultságot érintő olyan joga van, amely a tulajdonjog megszerzését ugyan nem akadályozza meg, azonban a jogosultság tényleges gyakorlását korlátozza vagy egyébként a jogosultság vagyoni értékét csökkenti. Vagyis ebben az esetben harmadik személyt megillető jogok korlátozzák és értékében csökkentik a jogosult által megszerezni kívánt, neki a szerződésben ígért jogot.

A hibás teljesítés jogszavatossági következményeként ilyenkor a jogosult elsősorban tehermentesítést követelhet.

Az erre tűzött megfelelő határidő eredménytelen letelte után a tehermentesítést a kötelezett költségére a jogosult maga is elvégezheti. Második lépcsőben – ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár, vagy a megszabott ésszerű határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult maga nem akarja elvégezni a tehermentesítést – a jogosult választhat; a szerződéstől vagy eláll, illetve irreverzibilis szolgáltatás esetén azonnali hatállyal felmondja a szerződést, vagy pedig az ellenérték arányos leszállítását követeli, a teher átvállalása mellett. Ezenkívül a kártérítésre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítését is követelheti. Ha azonban a kötelezett jóhiszemű volt, ebben az estben is csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.

A jogszavatosság körében is érvényesül ugyanakkor az a szabály, hogy hibás teljesítésről nincs szó, ha a jogosult a szerződés megkötésekor ismerte, vagy ismernie kellett a szolgáltatás hibáját.

A jogosultat nem illetik meg ezért a jogszavatossági jogok sem, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes jogot vagy követelést nem szerezhet. A régi Ptk.-tól eltérően a szabály a jelzálogra is vonatkozik, vagyis a Ptk. az ingatlan-nyilvántartásból, vagy más lajstromból, vagy akár a jogosult számára egyébként megismerhető terhek vonatkozásában kizárja a jogszavatossági kötelezettséget. Kivételt csak az jelent, ha a kötelezett a korlátozásmentességért kifejezetten szavatosságot vállalt.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja