A keresetváltoztatás lehetőségei a perfelvétel lezárását követően

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.03.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?”

A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott perszerkezetet (percezúra), amelynek köszönhetően, tapasztalataink szerint jelentősen gyorsabbak lettek a polgári perek. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ez az új Pp. egyik legnagyobb újítása, melyről korábban írtunk itt, e helyen csak annyit emelnénk ki, hogy a percezúra lényege, hogy a per két részre oszlik; az elsőben (perfelvételi szak) a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása történik, míg a másodikban (érdemi szak) kerül sor a bizonyítás lefolytatására, amely a jogvita kereteinek perfelvétel során történő rögzülése okán sokkal célirányosabbá válik, és a per érdemében emiatt korábban születhet döntés.

Igen ám, de ennek a (relatív) gyorsaságnak szigorú feltétele, következménye (ára) van.

Egyfelől a peres eljárásokhoz sokkal több előkészítés és professzionálisabb pervitel szükséges. Ezt a Pp. törvényi indoklása maga is megerősíti azzal, hogy: „az egységes eljárási szabályokat az általános hatáskörrel felruházott törvényszékre modellezi, ahol mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt”.

Másfelől viszont a jogvita kereteit meghatározó kereset, illetve ellenkérelem megváltoztatására főszabály szerint a perfelvételi szak lezárását követően nincs lehetőség. Erről a Pp. törvényi indoklása az alábbiakat írja: „A korlátozás célja egyrészt az, hogy egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rögzültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizonyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. A korlátozás másik indoka, hogy megakadályozza a per elhúzódását.”

Feltehetőleg a tisztelt olvasó nem lepődik meg azon (mivel a Jogadó Blogot olvassa), hogy e szigorú szabály alól is vannak kivételek, amikor mégis meg lehet változtatni a keresetet, ellenkérelmet. Cikkünk további részében a kereset és az ellenkérelem megváltoztathatóságának ezen kivételes szabályait tekintjük át az elsőfokú eljárás vonatkozásában.

Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet: e témában már írtunk korábban egy cikket. Jelen írásunk apropója, hogy cikkünk megjelenése óta sor került a Pp. jelentős módosítására (Pp. novella), amely érinti ezeket a kivételeket. A Pp. novella nem változtat azon a koncepción, mely szerint „a perkoncentráció megvalósítása érdekében az érdemi tárgyalási szakban a kereset- és ellenkérelem-változtatás alapjául – a bíróság anyagi pervezetésén túl – a fél által önhibáján kívül tudomására jutott, bekövetkezett vagy jelentőssé vált új tényállításra történő hivatkozás szolgálhat.

Fontos tehát rögzíteni, hogy a Pp. novella alapján a keresetváltoztatásnak kizárólag a jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása tekintendő. A módosítás alapján nem minősül kereset- (vagy ellenkérelem-) változtatásnak a tényállítás és a jogi érvelés megváltoztatása. Mindezekből következik, hogy a perfelvétel lezárását követően a kereseti kérelem (és az ellenkérelem) megváltoztatásának feltételei a következők:

I. lehetőség:

1.) új tényállítás valamelyik fél részéről, azaz olyan tény, amely a fél önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után

a) jutott tudomására, illetve következett be, vagy

b) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé;

2.) olyan a kereset- vagy ellenkérelem-változtatás, amely közvetlen ok-okozati összefüggésben áll az új tényállítással. Nem lehetséges tehát hogy a korábban előadott tényekre a fél újabb jogcímet alapítson vagy új kérelmet terjesszen elő.

II. lehetőség: a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja a kereset vagy ellenkérelem változtatását.

Mindkét fenti lehetőségnél további közös feltételek a következők:

ad1. A fél a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzéstől, illetve a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

ad2. A megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennálljon.

A keresetváltoztatást tehát kérelmezni kell, amit a bíróságnak engedélyeznie szükséges. Az engedélyezés iránti kérelemmel együtt kell benyújtani a keresetváltoztatást is. A keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó tényeket, a keresetlevél tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a keresetnek, illetve az ellenkérelemnek a változtatással érintett részét, a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját és módját, illetve a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat.

A bíróság a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás, továbbá a keresetkiterjesztés engedélyezéséről szóló végzésében a változással érintett részben elrendeli a perfelvétel kiegészítését. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül vagy az érdemi tárgyaláson is meghozhatja, a kiegészítő perfelvételi tárgyalást az érdemi tárgyalással együtt – akár nyomban – is megtarthatja.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

Vegyünk egy példát: hogyan változtatható meg a kereset, ha a perben kirendelt igazságügyi szakértő utóbb, az érdemi tárgyalási szakban a kereseti kérelemhez képest magasabb összegben állapítja meg a vitás dologrész értékét? A válasz nem olyan egyszerű, mert arra a kérdésre kell választ adni, hogy a szakvéleményből miként lesz új tényállítás. A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19–21-ei Országos Tanácskozásának 39. állásfoglalása, amely a Pp. novella előtt született, ugyanakkor álláspontunk szerint változatlanul irányadó, az alábbiak szerint rendelkezik:

„Hogyan változtatható meg a kereset, illetve az ellenkérelem az érdemi tárgyalási szakban, ha a fél a változtatás szükségességéről a szakértői véleményből szerez tudomást? [Pp. 215. §]

Ha a szakértői vélemény alapján fennáll a kereset, illetve az ellenkérelem változtatásának a lehetősége, illetve szükségessége, akkor a fél a szakértői vélemény kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a bíróságtól a kereset, illetve ellenkérelem változtatásának engedélyezését a Pp. 217. § (2)–(3) bekezdésének megfelelő tartalmú kérelemben. Engedélyezés esetén pedig a perfelvétel kiegészítés szabályai [Pp. 222. §] szerint kell eljárnia a bíróságnak.

Az állásfoglalás a hatályos rendelkezésekre figyelemmel arra az esetre irányadó, ha a fél a szakértői vélemény ismeretében nem csupán új tényre hivatkozik, hanem azzal összefüggésben a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti tartalommal terjeszt elő keresetváltoztatást.”

Értelmezésünk szerint a fentiek alapján a szakvélemény féllel történt közlése maga az új tény, amely alapján az abban foglaltak szerint lehet a félnek új tényállítást tennie és a keresetét ezzel ok-okozati összefüggésben megváltoztatnia, a példa szerint felemelnie.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja