A külföldi befektetések kormányzati ellenőrzésére vonatkozó átmeneti szabályok a veszélyhelyzet idejére

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2020.12.03 | Cégjog

2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot – meghaladó tulajdonrész, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyás megszerzése esetén áll fenn, továbbá akkor is, ha a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze összességében meghaladná a 25%-ot.

Ilyen kiemelt ágaztok a fegyver és lőszer gyártása, kettős felhasználású termék előállítása, titkosszolgálati eszközök előállítása, pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése, villamos energiáról, a földgázellátásról, víziközmű-szolgáltatásról, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások, továbbá az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Külföldi befektetőnek minősül az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, továbbá bármilyen külföldi jogi személy, ha a jogi személyben a többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

A külföldi befektetők személyi körét illetően további korlátozás, hogy a 2020. november 28. kihirdetett, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt külföldi befektetőnek kell tekinteni az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet is. A rendelet továbbá bejelentési kötelezettség körébe vonja a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységet is.

A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések körében hasonló intézkedést vezetett be a Kormány 2020. május 25. napján, majd ezt a rendelkezést a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31. napjáig meghosszabbította. A stratégiai társaságokban történő részesedésszerzést az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter részére kell bejelenteni, aki azt vagy tudomásul veszi vagy megtiltja. A stratégiai társaságokban történő részesedésszerzésre vonatkozó szabályokat korábbi bejegyzésünkben ismertettük.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja

Dr. Sándor Géza

Dr. Sándor Géza
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
geza.sandor@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja