A nyilvánosság szerepe a környezetvédelemben

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.12.17 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A modern, demokratikus társadalmakban egyre inkább elvárás, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körben szerepet kapjon, mint társadalom- és véleményformáló erő.

Nincs ez másképp a környezetvédelemben sem, ahol a jogalkotó törekszik arra, hogy biztosítsa a nyilvánosság megjelenésére irányuló megalapozott igényt.

A részvétel joga megilleti a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is.

Természetesen ezt a részvételi lehetőséget nem korlátlanul lehet gyakorolni, és markánsan meg kell különböztetni az ügyfél jogállástól. A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek így elsősorban a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban jogosultak részt venni.

Ezen túlmenően általános joga mindenkinek, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja.

A részvétel joga személyesen vagy képviselő útján, egyesületek révén, valamint a települési önkormányzatok útján gyakorolható.

Ha már elkülönítettük a részvételi lehetőséget az ügyfél jogállástól, érdemes megnézni a környezetvédelmi egyesületeket megillető jogokat.

Az olyan egyesületek tartoznak ebbe a körbe, amelyeket a környezetvédelmi érdekek képviseletére hoztak létre, és politikai pártnak, valamint érdekképviseletnek (pl. szakszervezet) nem minősülnek.

Ezeket az egyesületeket azon a hatásterületen, amelyen működnek, a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg a törvény erejénél fogva.

További joga ezen szervezeteknek, hogy tagsága érdekeit képviselve közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában, véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit, valamint ugyancsak véleményezze a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.

Az egyesület az adott jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.

A miniszterek minden év december 31-ig a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a környezetvédelem területén illetékes miniszternek, aki azt közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.

A települési önkormányzatok pedig az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.

Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén az egyesület a környezet védelme érdekében jogosult fellépni.

Ezen fellépés keretében

• állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét jogosult kérni, vagy
• a környezethasználó ellen pert indítani.

Ugyancsak megilleti ezen egyesületeket a környezethasználók által indított közigazgatási perekbe történő perbelépés lehetősége.

Az által indított perben az egyesület kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt

1. tiltsa el a jogsértő magatartástól, vagy a működéstől,
2. kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.