A szó elszáll, a bírság megmarad? Ne reszkírozzon, foglalja írásba a munkaszerződést!

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.05.03 | Munkajog

Szinte mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon a munkaszerződést írásba kell foglalni. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy ez a munkáltató kötelezettsége, oly módon, hogy az írásba foglalt munkaszerződésből egy eredeti példányt át kell adnia a munkavállalónak.

Azt pedig még kevesebben, hogy a szóban létrejött munkaszerződés is érvényes lehet – de csakis egy esetben!

Ha a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül nem fordul munkaügyi bírósághoz, annak megállapítása iránt, hogy a szóban létrejött munkaszerződés érvénytelen, akkor a munkaviszony közte és a munkáltató között – az írásba foglalás elmaradása ellenére – létrejött.

És mi a helyzet a munkáltató oldalával? Nos, a munkáltatónak nincs ilyen erős fegyvere. Tehát amennyiben szóban állapodott meg a munkavállalóval, és a munkavállaló a fenti határidőn belül nem kéri a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, akkor tudomásul kell vennie, hogy a munkaviszony közöttük érvényesen létrejött.

Amennyiben a munkáltató később úgy döntene, hogy nem foglalkoztatja tovább a munkavállalót, a munkaviszonyt már csak a Munka Törvénykönyvében foglalt feltételeknek megfelelő módon, írásban szüntetheti meg.

De vajon a munkavállaló vagy a munkáltató érdekét szolgálja az írásba foglalás? Az igazság az, hogy valójában mindkét fél előnyére válik, ugyanis az írásba foglalással számos jogvita megelőzhető, és ha már mégis sor került valamilyen jogvitára, akkor megkönnyíti a bizonyítást – mindkét fél számára.

Ha munkavállalóként valamilyen igényt szeretnénk a munkáltatóval szemben érvényesíteni, nekünk kell bizonyítanunk, hogy a munkaszerződés szóban ugyan, de létrejött, s emellett azt is, hogy az általunk állított feltételekkel jött létre.

Mindazonáltal a munkáltató szemszögéből nézve is rendkívül fontos az írásba foglalás, tekintettel arra, hogy a munkaügyi felügyelőség egyebek mellett azt is ellenőrizheti, hogy a munkáltató betartotta-e a munkaszerződés írásba foglalásának a követelményét, illetőleg, hogy teljesítette-e az illetékes adóhatóság felé fennálló, a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét. A bírságoláshoz pedig az is bőven elég, ha a felügyelő egyetlen munkavállaló esetében állapítja meg, hogy foglalkoztatására írásbeli munkaszerződés hiányában került sor. Amennyiben pedig a munkáltató az adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a munkaügyi bírság kiszabása a jogszabály értelmében nem mellőzhető.

A fentiekre tekintettel tehát érdemes mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak odafigyelniük arra, hogy a munkaszerződés írásba foglalt legyen.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.