Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2019.03.07 | Ingatlan
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő földek tulajdonjogát megszerezhessék.
A tartós földhasználatra vonatkozó rendelkezéseket eredetileg az 1976. évi 33. törvényerejű rendelet szabályozta, amit aztán a földről szóló 1987. évi I. törvény helyezett hatályon kívül.
A törvény 70. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott 27/1987. (VII.30.) MT. rendelet már csak a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokat tartalmazta, és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény 53. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint 2006. március 2. napjától vesztette hatályát.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ezen bekezdés kimondta azt is, hogy a törvény hatálybalépését követő 60. napon, azaz 2006. március 2-án a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek.
A 2005. évi CXXII. törvény 53. § (5) bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy: „E törvény hatálybalépését követő 60. napon a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet hatályát veszti. Ezzel egyidejűleg a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. A tartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”
Ez azt jelenti, hogy azon tartós földhasználók, akik a jogszabály hatálybalépésekor be voltak jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, a jogszabály erejénél fogva 2006. március 02. napján megszerezték az Ingatlan tulajdonjogát.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:35. §-a szerint ugyanis a tulajdonjogi igények nem évülnek el, és az 5:37. § szerint pedig, „ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék”.
Az Inytv. 91. § (9) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
A fent előadottak alapján azon személyek, akik az ingatlan-nyilvántartásban mind a mai napig tartós földhasználóként vannak bejegyezve, határidő nélkül kérhetik, hogy a földhivatal a tulajdonjogukat a jogszabály erejénél fogva, a tulajdonos Magyar Állam bejegyzést engedő nyilatkozata nélkül jegyezze be.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.