A veszélyhelyzetre mint akadályoztatásra való hivatkozás közbeszerzési-jogi oldala

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2020.04.02 | Közbeszerzés

A veszélyhelyzet kihirdetése óta ügyfeleink részéről a megkötött szerződések teljesítésével és módosításával kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés. Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A következő hetekben számolni kell azzal, hogy a COVID-19 vírus – a hétköznapjainkban csak koronavírus-járvány – a már megkötött szerződések teljesítését is felülírhatja.

Természetesen pusztán a veszélyhelyzet kihirdetése önmagában még nem teszi indokolttá a korábban megkötött szerződések módosítását. Abban az esetben azonban, ha a veszélyhelyzettel okozati összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés tartalmától eltérően kerül sor a teljesítésre, a szerződő felek a Kbt. 141. §-a alapján kötelesek eljárni. A Kbt. 141. §-a alapján tehát írásban, a felek közös megegyezésével és a megfelelő jogalap feltételeinek fennállása mellett módosítható a szerződés.

A veszélyhelyzet következtében jellemzően felmerülő akadályoztatásra tekintettel a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap alkalmazhatóságát szükséges mérlegelnie a feleknek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Hogy kaphatunk támogatást a csökkentett munkaidőhöz?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:

c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

Fontos tehát felhívni a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján a módosítást kizárólag olyan körülmények tehetik szükségessé, amelyeket a felek kellő gondossággal eljárva nem láthattak előre, és ez nem is lett volna elvárható.

Meg kell jegyezni, hogy az összegezés kiküldését követően mind az ajánlatkérő, mind pedig a nyertes ajánlattevő megtagadhatja a szerződéskötést, ennek jogszerű alkalmazására a Kbt. 131. § (9) bekezdése teremt alapot. Abban az esetben azonban, ha a felek nem éltek a Kbt. 131. § (9) bekezdésével és a szerződés megkötésekor a felek számára ismert volt az akadályozó körülmény, az előre nem láthatóság megkérdőjelezhető.

Szemléltetve a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának lényegét, önmagában az a tény, hogy a vállalkozó részéről eljáró felelős műszaki vezető vagy az ajánlatkérőt képviselő műszaki ellenőr önkéntes házi karanténban van, nem elegendő hivatkozási alap az akadályoztatásra, tekintettel arra, hogy mindkét féltől jogosan várható el a megfelelő szakértelemmel bíró szakember jelenlétének biztosítása. A fentiektől eltérő példaként állítható, ha különleges, meghatározó szaktudással bíró szakembert köteleznek hatósági házi karanténra, és az akadályoztatásra hivatkozás jogszerűsége is valószínűsíthető.

A szerződésmódosítás előkészítése során a felek kötelesek megvizsgálni, hogy az eredeti szerződéses feltételek mellett valóban nem teljesíthető-e a szerződés, a módosítás indokaként bemutatott akadályozó körülmény a szerződéskötés időpontjában előre látható volt-e, valóban nem változtatja-e meg a szerződés általános jellegét, és amennyiben a módosítás a szerződés értékének módosítását is indokolttá teszi, nem haladja-e meg annak 50%-át.

A felek közti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek a veszélyhelyzetben fokozott jelentősége van annak érdekében, hogy a felek késedelem nélkül megtegyék a szükséges közbeszerzési-jogi lépéseket, járványügyi intézkedéseket, illetve a szerződésszegésért való felelősség alóli kimentési feltételek teljesüljenek.

MUNKAVISZONY JÁRVÁNYÜGYI VÉSZHELYZET IDEJÉN

[Márc. 11-ei, Márc. 18-ai, Márc. 28-ai, Ápr. 10-ei Kormány rendeletek]
Videókonferencia (Videó hossza: 140 perc)

Előadó: Dr. Horváth István
Ügyvédek: 2 kreditpont!
Ár: 18.900 Ft helyett 14.900 Ft

Azt azonban továbbra is szem előtt kell tartania az ajánlatkérőknek, hogy a Kbt. 142. § (3) bekezdése alapján semmis a szerződés módosítása, ha arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei alkalmazása alól – ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását –, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltséget vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatot.

Hangsúlyozzuk azonban, hogy cikkünk csupán általános összefoglaló a szerződésmódosítások előkészítéséhez, a módosítás véglegesítése minden esetben az okozati összefüggés részletes vizsgálatát és a körülményeknek megfelelő mellékletek dokumentálását igényli. Amennyiben Önnek is kérdése merült fel, segítünk: a veszélyhelyzetben szakértőink továbbra is fogadják a megkereséseket.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja