Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.09.13 | Követeléskezelés
A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön.
A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tartalmaz-e a fogyasztókat érintő speciális szabályokat. A válasz egyszerű: igen, tartalmaz és ezeket most be is mutatjuk.
De mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy ki minősül fogyasztónak, vagyis ki az az alanyi kör, akikre nézve az alábbiakban ismertetett szabályok irányadók. A Ptk. alapján a fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Míg a vállalkozás pontosan ennek az ellenkezője, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
A Ptk. elsőként ott tartalmaz – a zálogjogosult oldaláról nézve – korlátozásokat, hogy a zálogjogosult a fogyasztóval szembeni kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül csak bizonyos feltételek fennállása esetén gyakorolhatja.
Főszabály szerint a zálogjogosult saját döntésén múlik, hogy bírósági végrehajtás útján vagy azon kívül gyakorolja a kielégítési jogát. Azonban a fogyasztói zálogszerződés tekintetében a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésére nézve a Ptk. korlátokat állapít meg.
Többek között azt, hogy ilyen zálogszerződés esetén a zálogjogosult csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve azt az esetet, amikor a felek a kielégítési jog megnyílása után írásban eltérő értékesítési módban állapodtak meg. A törvény garanciális okokból a zálogjogosult előzőekben ismertetett választási lehetőségét nem csak fogyasztói zálogszerződés esetében, hanem általában a fogyasztóval, mint zálogkötelezettel szemben (bárki legyen is a zálogjog jogosultja) jelentősen korlátozza.
További fogyasztókra vonatkozó rendelkezéseket találunk a zálogszerződés szabályozásánál. Ugyanis a Ptk. alapján amennyiben a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, akkor a következő két pontnak meg kell felelnie a fogyasztóval mint zálogkötelezettel kötött zálogszerződésnek:
- zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg;
- a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell a követelés – járulékok nélküli – összegének megjelölését, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.
A Ptk. a fogyasztók és a vállalkozások között fennálló – általában aszimmetrikusnak mondható – viszonyból kiindulva tartalmaz a fogyasztók helyzetét elősegítő rendelkezéseket. Ilyen rendelkezések a fentiekben ismertetett zálogjogi rendelkezések is, melyekkel jó tisztában lenni, mielőtt fogyasztónak minősülő adósként zálogjogi jogviszony alanyai leszünk.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.